mindannyian halottak vagyunk

28.rész

-szállj le rólam a picsába!-kiabált Cheong-san majd odaértem Su-hyeokhoz aki Cheong-sant fogta le és megfogtam Cheong-san kezét-

-Anya!-kiabálta Cheong-san miközben sírt-

Wu-jinék felnéztek mert nem tudták hogy az anyukája.

-anya..-sírt Cheong-san majd leesett a földre-

én leguggoltam mellé és átöleltem, ő is átkarolt és sírt a vállamon.

a zombi elkezdett felénk kúszni, de én csak hagytam.

-semmi baj.-öleltem át Cheong-sant-

a többi zombi egyre csak közeledett.

-Gyorsan! menjünk.-fogta meg Nam-ra Ji-mint-

-Futás!-mondta Su-hyeok-

megláttuk a zombikat.

-gyerünk.-mondtam Cheong-sannak majd felsegítettem a földről és megfogtam a kezét-

-gyorsan!-futott Dae-su és a többiek-

-menjünk!-fogta meg Ji-min hyo-ryung kezét-

Cheong-san nem akart felkelni de a zombik egyre többen lettek.

Nam-ra hátrafordult mert én,Cheong-san és Su-hyeok még próbáltuk elvinni onnan Cheong-sant-

-menjünk Cheong-san.-mondta Su-hyeok pedig a másik oldalról fogta Cheong-sant-

-menjünk!-mondta Su-hyeok-

Dae-suék futottak fel az ösvényen.

-Dae-su! a többiek!-kiabált mögötte Joon-yeong-

-mivan?-kérdezte Dae-su-

-nem jönnek?-kérdezte Ji-min-

-és most?-kérdezte Dae-su-

-Cheong-san kérlek, gyere.-mondtam sírva-

-menjünk.-mondta Su-hyeok-

felsegítettük Cheong-sant a földről, elkezdtünk futni vele Nam-ra pedig előttünk futott.

dörgött egyet.

-áhh!-fogta a fejét Nam-ra-

Su-hyeok egyből segített neki és együtt futottak én pedig futottam tovább Cheong-sannal.

majdnem kicsúszott a kezem Cheong-san kezeiből de erősen megszorítottam a kezeit, ő pedig hátrafordult az anyukájához.

a zombik összegyűltek.

-anya!-kiabált Cheong-san-

-anya!-kiabálta utoljára Cheong-san-

Cheong-san visszaemlékezett az összes közös emlékükre.. 

én pedig csak húztam tovább.

-anya..-mondta halkan Cheong-san-

megérkeztünk az ösvényre a többiekhez.

-itt vannak, menjünk.-mondta Dae-su-

Wu-jin elesett.

-Wu-jin!-mondta Ji-min-