mindannyian halottak vagyunk

18.rész

-baszki jön utánunk!-kiabáltam előre a többieknek-

-siessünk!-kiabált Su-hyeok-

Su-hyeok elesett,de jött a zombi.

-menjetek!-kiabált Su-hyeok-

-nem!-mondtam elengedtem I-sak és On-jo kezét és odafutottam Su-hyeokhoz-

-menjetek nélkülem.-mondtam On-jonak és I-saknak-

-Ari!-fogta meg a kezem On-jo-

-menjetek!-rántottam ki a kezem a kezei közül-

gyorsan odaszaladtam Su-hyeokhoz hogy segítsek neki, a zombi jött fel a lépcsőn de én lerúgtam.
segítettem neki felkelni de Nam-ra is jött segíteni, és vajon ki bukkant fel?

Gwi-nam..

-Gwi-nam?-kérdeztem-

-nocsak nocsak..-sétált fel a lépcsőn gwi-nam-

Su-hyeok gyorsan felállt majd mellém és Nam-ra mellé állt.

amikor Gwi-nam jött volna fel én elé álltam.

-ha egy lépéssel is közelebb jössz kicsinállak.-mondtam Gwi-nam szemébe nézve-

-nagyon megijedtem Ari..-mondta Gwi-nam és közelebb jött-

-hé! ha egy ujjal is hozzá érsz! -állt mellém Su-hyeok-

-miért? mi lesz ha igen?-kérdezte Gwi-nam-

-szétverlek!-kiabálta Gwi-nam és nekiment Su-hyeoknak-

-Su-hyeok!-segített Nam-ra-

-te rohadék! mindig is utáltalak! -mondtam majd belerúgtam Gwi-nam hasába-

-a francba! áhh!-kiabált Gwi-nam és közben fogta a hasát-

majd Nam-ra fogta és kiemelte Gwi-namot az ablakon.
3 emeletet esett..

-mi a f..-mondtam de Nam-ra megfogta a kezem és elhúzott Su-hyeokkal együtt-

az ének terembe futottunk, de miközben mi Gwi-nammal verekedtünk Cheong-sanéknál:

a többiek megérkeztek Cheong-sanhoz.

-srácok!-szaladt kinyitni az ajtót Cheong-san-

kinyitotta az ajtót.

-Cheong-sant szaladt megölelni Dae-su-

-öhmm,én is örülök nektek.-ölelte meg Dae-su Cheong-sant-

-várjatok,hol van Ari?!-kérdezte Cheong-san-

majd beléptem az ajtón Nam-raval és Su-hyeokkal, utána gyorsan becsuktam az ajtót.

-Ari!-futott hozzám Cheong-san hogy megöleljen de Dae-sut ellökte-

-áu! seggfej.-mondta szomorúan Dae-su-

-ohh,szia.-öleltem meg Cheong-sant-

-jól vagy nem esett bajod?-nézegetett végig Cheong-san-

-Cheong-san jól vagyok.-fogtam meg Cheong-san vállát-

-hála az istennek.-mosolygott Cheong-san-

-mindenki jól van?-kérdezte Cheong-san-

-igen,Gwi-nam nekünk jött felfelé a lépcsőn.-mondta Su-hyeok-

-k-ki? gwi-nam?!-kérdezte Cheong-san-

-igen,miért?-kérdezte Su-hyeok-

-ő nem meghalt?-kérdezte Cheong-san-

-nem, esküszöm ő volt. várj, halottnak kéne lennie?-kérdeztem-

-vele voltam a könyvtárban és a saját szememmel láttam hogy megharapják a zombik-mondta Cheong-san-

-láttad átváltozni?-kérdezte Su-hyeok-

-nem.-mondta Cheong-san-

-baszki.-mondtam-

-mi az?-kérdezte Cheong-san-

-áhh semmi.-mondtam-

-Nam-ra..-szólt Ji-min-

Nam-ra felnézett.

-a kezed..-nézett Ji-min Nam-ra kezére-

Nam-ra megnézte a kezét és.. megharapták.

-téged megharaptak?-kérdezte Ji-min-

-nem tudom.-mondta Nam-ra-

-mi az hogy nem tudod?-kiabált Ji-min-

-Ji-min nyugodj le!-mondtam-

-hogy nyugodjak le? ha átvaltozik mindannyian meghalunk!-kiabált Ji-min-

-ne ordibálj már mert rohadtul felidegesítesz!-kiabáltam-

egy perc csend után megszólalt:

-bocsi..-mondta Ji-min-

-köszönöm.-mosolyogtam gonoszan-

-nem lesz baj mert összekötjük a kezeinket így ha átváltozik nem fog bántani, így megfelel?-kérdezte Su-hyeok-

-Su-hyeok,nem kell ezt csinálnod. -mondtam-

-mások érdekében teszem, nem kérek véleményt.-mondta Su-hyeok majd megfogott egy madzagot és elkezdte összekötni a kezét Nam-ra kezével-

Nam-ra elkezdte rángatni a kezét.

-eressz!-rángatta a kezét Nam-ra-

Su-hyeok megfogta Nam-ra kezét és összekötötték a kezeiket.

-Nam-ra ha baj van szólj.-mondta Su-hyeok-

-jó.-mondta Nam-ra-

-Nam-ra minden rendben?-kérdeztem-

-igen,szólok hogyha valami baj van, ha kezdek átváltozni kiugrok az ablakon -mondta Nam-ra-

-már rég átváltozott volna..-mondtam Ji-minnek-

-én akkor sem bízok benne.-mondta Ji-min-

sokszor annyira nem értem Ji-min hisztieit de néha az őrültbe kerget..

Su-hyeok és Nam-ra az ablakhoz ültek, Su-hyeok pedig kiállt mellette hogy nekünk ne essen bajunk.

Nam-ra kicsit furán kezdte érezni magát, rosszabbul lett és a mellette lévő Su-hyeokot nézte és csak az járt a fejébe:

"ha éhes vagy edd meg! edd meg! hidd el jó lesz"

ezek a mondatok ismétlődtek a fejében majd a nyeléseit is hallotta, még a levegővételeit is.