mindannyian halottak vagyunk

22.rész

Ezt kezdte énekelni Dae-su:
(a dal szövege a sorozatból)

menjünk el ha már vége..
menjünk valahová,
ha már nem tanulunk napi 12 órát..
Ha elmúlik az idegesítő zajongás,
menjünk kéz a kézben..
ne fussunk-csatlakozott Dae-suhoz Ji-min és így ketten énekelték-
csak sétáljunk lassan-csatlakozott még Hyo-ryung így hárman énekeltek-
Az ott nyál vagy izzadság a könyvön? -csatlakozott az énekléshez Wu-jin és Su-hyeok-
Senki se látja, csak csöpp-csöpp
-csatlakozott Cheong-san I-sak, On-jo, Joon-yeong és én is halkan-
csöpp-csöpp
Csepereg az eső..
Mi fő az edényben?
blugy-blugy
Anya töndzsangos raguja,
egy tál instant leves-majd legutolsó sorban nam-ra is halkan csatlakozott-
A TV előtt, amiben csak hangyafoci megy..
Menjünk el együtt valahová..

majd mindenki csöndbe maradt, és Su-hyeok rakott még fát a tűzre.

-jó szám.-mondta Hyo-ryung-

-régen azt mondtad rá hogy szar. -mondta Dae-su-

-változott a véleményem, megtetszett. -mondta Hyo-ryung-

-ez jó jel.-mondta Wu-jin-

-Amúgy Nam-ra?-kérdezte On-jo-

-igen?-kérdezett vissza Nam-ra-

-mióta.. dohányzol?-kérdezte On-jo-

-nyolcadikban kezdtem el, nem voltak barátaim, mindenki utált és valahogy lekellett vezetnem a feszültséget, és ez segített.-mondta Nam-ra-

-azok az emberek nem érdemelték meg hogy a barátaid legyenek.-mondtam-

-nem tudom..-mondta Nam-ra-

-sosem voltál barátkozós típus, inkább elzárkóztál de nem értem miért. -mondtam-

-ti mindig is szimpatikusak voltatok, nem utáltalak titeket.-mondta Nam-ra-

-az igazat megmondva nem kedveltelek.-mondta Hyo-ryung-

-én sem, sokszor eltűntem volna. -mondta Joon-yeong-

-ti nem vagytok jóban? elvégre ti vagytok a legjobb tanulók.-mondta Ji-min-

-azért nem kedveltem, mindig jobb volt nálam, mindig csak második voltam és hiába.. mindig második voltam mert Nam-ra jobb volt mint én.-mondta Joon-yeong-

-én örülnék a második helynek, még a top 10-ben sem vagyok benne, de az osztályban sem.-mondta Dae-su-

-ne hasonlítgasd magad Joon-yeonghoz!-mondta Hyo-ryung-

-nem hasonlítgattam.-mondta Dae-su-

-miért hibáztatsz egyfolytában? -kérdezte Dae-su-

-talán.. tetszem neked?-kérdezte Dae-su-

-jézusom dehogy is!-ütötte meg Hyo-ryung-

-nekem amúgy is más valaki tetszik, úgyhogy elkéstél.-mondta Dae-su-

-micsoda? ki?-kérdezte Joon-yeong-

Dae-su csak mosolygott.

Su-hyeok mutogatott a mellette ülő Wu-jinra-

-a nővére.-mondta Su-hyeok-

-Ha-ri? az íjász csajszi?-kérdezte Ji-min-

-így van.-mondta Su-hyeok-

-te teljesen hülye vagy.-mondta Ji-min-

-jaja, már hamarosan megőrül érte. -mondta Su-hyeok-

-ő olyan nekem mint egy édes cukorka. -mondta Dae-su-

-jézus, fogd már be.-nevetett Wu-jin-

-ha kijutunk innen biztos beárullak neki!-mondta Wu-jin-

-és pontosan mit mondasz neki? -kérdezte Dae-su-

-hogy ásson el.-mondta Wu-jin-

-hogy tehetnéd ezt velem?-húzta magához Dae-su-

-engedj már el!-mondta Wu-jin-

-ne mondd el neki! tényleg szeretem. -mondta Dae-su-

-szállj le a testvéremről.-mondta Wu-jin-

egy pár perc csend után Ji-min megszólalt.

-amúgy, elakartam menni..
On-jonak köszönhetem hogy még itt vagyok.-mondta Ji-min-

On-jo mosolygott és feltette a kezét de nem magasra.

-de mennem kellett volna.. akkor most nem lennék itt ebben a káoszban. -mondta Ji-min-

majd On-jo lassan letette a kezét.

-a nővéremről sokan azt mondták tehetséges íjászkodásban már kicsi kora óta, és mindenkit az érdekelt a családban hogy bekerül-e a válogatottba, vagy sem..
én pedig háttérbe szorultam, a nővérem volt a központban.. mert én nem vagyok tehetséges semmiben, és azt sem tudom hova menjek jövőre. -mondta Wu-jin-

-én nem tagadlak ki, ha bármi kell én itt leszek..-mondta Dae-su de Wu-jin lassan ellökte-

-Dae-su szerencsére itt van nekem. -mondta Wu-jin-

majd Dae-su felkelt.

-én nem is tudom mit mondhatnék, úgy érzem mióta ez az egész elkezdődött sok barátom lett.-mondta Nam-ra-

majd rámnézett,én pedig mosolyogtam.

-őszintén Ari.. és én.. én csak éhes, szomjas és fáradt is vagyok.-terelte a témát Cheong-san-

-ne már! elkezdtél mondani valamit.. -mondta Ji-min-

-őszintén, tetszik valaki?-kérdezte Dae-su-

majd mindenki Cheong-sanra nézett, ahogy én is.

-igen..-mondta visszafogottan Cheong-san-

-igen?! komolyan?-kérdeztem-

-igen.-mondta Cheong-san-

-ne tereld már a témát, tetszik valaki? -kérdeztem-

-nagyon.-mondta Cheong-san-

-nagyon? -kérdeztem-

-ki tetszik? esetleg ismerem? -kérdeztem-