21.rész

64 6 0
                                    


mindenki csöndben figyelt.

-elment.-mondta Nam-ra-

-jézusom, ez para volt..-mondtam a könnyeimet vissza tartva-

-az biztos.-mondta On-jo-

-most hogy sikerült feljutnunk, és elhúztak a mentők csináljunk egy SOS jelet.-mondta Wu-jin-

-és ha nem jönnek vissza?-kérdeztem-

-várunk holnapig, ha nem jönnek egyedül kell kijutnunk.-mondta Cheong-san-

-akkor mire várunk! csináljunk SOS jelet!-mondta Joon-yeong-

-kezdjük.-mondta Ji-min-

mindenki keresett valamit, deszkát, vasdarabokat, székeket stb.
a tetőn sok ilyesmi volt úgyhogy simán kitudjuk rakni a jelzést.

Cheong-san odament ahol Su-hyeok is keresgélt.

-Su-hyeok,beszélhetünk egy percre? -kérdezte Cheong-san-

-persze,mondd.-mondta Su-hyeok-

-mi történt? gwi-namot nem lelökted a negyedikről?-kérdezte Cheong-san-

-de..-mondta Su-hyeok-

-akkor hogy hogy él?-kérdezte Cheong-san-

-Talán lehet nem halt meg, vagy ha meghalt újra életre kelt, feléledt.. -mondta Su-hyeok-

-tehát akkor sem ember, sem zombi.. -gondolkozott Cheong-san-

-olyan mint a lány a tanáriban.-mondta Cheong-san-

-azt hiszem.-mondta Su-hyeok-

-talán Nam-ra is ilyesmi,nem?-kérdezte Cheong-san-

Su-hyeok Nam-rara nézett de Nam-ra csak ült és nézett ki a fejéből.

-rendbe fog jönni.-mondta Su-hyeok-

-nem biztos..-mondta Cheong-san-

-semmit sem tudhatunk biztosra, na de gyere csináljuk az SOS jelzést. -mondta Su-hyeok majd megveregette Cheong-san vállát-

-várj, Su-hyeok..-mondta Cheong-san-

Su-hyeok hátra fordult.

-miért? te ott hagynád Arit ha ő is ilyen lenne?-kérdezte Su-hyeok majd elsétált-

Su-hyeok visszasétált nekünk segíteni, majd Cheong-san is visszajött.

-srácok! ez itt jó lesz.-mondta Dae-su-

-Wu-jin azt tedd le!-kiabáltam-

-miért?-kérdezte Wu-jin-

-mert az nem jó!-mondtam-

-akkor ez!-mondta Wu-jin-

-okés.-mondtam-

EGY KIS IDŐ UTÁN

-oké,felmászok oda és megnézem! -mondtam majd elindultam és megpróbáltam felmászni egy konténerre de túl alacsony voltam-

-öhm.. valaki segítene neki?-kérdezte Su-hyeok-

mindannyian halottak vagyunkWhere stories live. Discover now