mindannyian halottak vagyunk

3.rész

hozzánk Park tanárnő jött tanítani idegen nyelvet.

éppen hangzavar volt amikor betoppant.

-hé! csend legyen kezdem az órát. -lépett be Park tanárnő a terembe-

majd mindenki elcsendesült és leült a helyére.

-telefonokat ide rakni!-mutatott Park tanárnő egy dobozra-

-rendben tanárnő-mondta az osztály-

"mindenki" odament és belerakta a dobozba.
Park tanárnő értetlenkedve nézett ránk mert még nem volt ott az összes telefon, majd kiszúrt valamit.

-Ari!-szólt Park tanárnő-

-igen tanárnő?-szóltam-

-ez a tavalyi telefonod..-kivette a dobozból és nyújtotta hogy odamenjek és elvegyem-

kimentem és odaadtam a normális telefonom.. Park tanárnőt nem lehet átverni.
mivel nem volt meg az összes telefon írt az osztálycsoportba hogy hallja kinél van még telefon.(hallja az értesítést)

pár telefon megrezzent vagy értesített egy hanggal.
Azok akik nem adták be oda mentek és odaadták.

-na akkor mostmár kezdhetjük az órát..-mondta Park tanárnő majd a táblához ment-

én odafordultam On-johoz de közben    I-sak is odahajolt hozzánk.

-lányok.. Park tanárnő eszén nem lehet átjárni, komolyan mindent megpróbáltunk és nem.. van más ötletetek?-kérdeztem-

-áhh nincs, tuti azokat is kinyomozza valahogy.-mondta I-sak-

-na igen.-mondta On-jo-

az óra vége felé jártunk.

Park tanárnő felírt angolul valamit a táblára majd megkérdezte:
-valaki ezt le tudja fordítani?-kérdezte Park tanárnő-

Hee-su felállt.

-Hee-su? na gyere!-mondta Park tanárnő-

-kimehetek a mosdóba? nagyon fáj a hasam.-mondta Hee-su-

-persze.. menj inkább a gyengélkedőre.-mondta Park tanárnő-

-akkor valaki lefordítja?-kérdezte Park tanárnő-

Hee-su nagy nehezen felállt a székéről is elment a gyengélkedőre.
eközben az osztálytársunk akit megharapott a hörcsög, sikerült megszöknie, percekre volt az átalakulástól de az utolsó erejével vissza jött a terembe.

belépett a tanterembe, pont esett volna össze de Park tanárnő elkapta.

-hé!-mondta Park tanárnő majd a földön fekvő lány fejét fogta-

mindenki odaszaladt.

-hé,jól vagy?-kérdezte Park tanárnő-

-Lee tanár.. bezárt..-mondta-

-a biológia tanàr?-kérdezte Park tanárnő-

a földön fekvő árva lány csak bólogatni tudott.

-vigyük a gyengélkedőre!-mondta Park tanárnő-

Su-hyeok a hátára vette, Cheong-san ment segíteni, én Cheong-san után mentem I-sak és On-jo utánam.
Su-hyeok gyorsan szaladt a lánnyal de néha vissza kellet lökni mert dőlöngélt.

Hee-su pont beért a gyengélkedőre.
szószerint beesett az ajtón.

-hol fáj?-kérdezte a gyengélkedős-

majd betoppantunk az ajtón az átalakulóban lévő lánnyal, Park tanárnő segített levenni Su-hyeok hátáról a lányt, az ágyba fektettük.
a gyengélkedős megmérte a hőmérsékletét.

-fogjátok le hogy meg tudjam nézni a hőmérsékletét!-mondta a gyengélkedős-

a lázmérő 29,9 fokot mutatott.

-túl alacsony a hőmérséklete.-szaladt az asztalához a gyengélkedős-

-adott valami injekciót..-mondta utolsó erejével a szegény lány.-

-injekciót? hé! milyen injekciót? -kérdezte Park tanárnő-

erre már nem tudott válaszolni.

a gyengélkedős is egy injekciót akart beadni neki.

-fogjátok le amíg beadom ezt neki! -mondta a gyengélkedős-

beadta neki de a lány megpróbált megharapni és meg is karcolt..
kicsit hátrébb ugrottam.

-hé, jól vagy?-kérdezte Cheong-san-

-jól, csak egy karcolás.-mondtam-

-hívjuk a mentőt!-mondta Park tanárnő-

egy idő után megjöttek a mentők, amikor rakták be a mentős kocsiba a lányt csak én és Su-hyeok maradtunk, meg Park tanárnő.

On-jo apukája jött a mentővel plusz még valaki, So-ju bekötötte a sebem.

-ha bármi baj van hívjatok!-mondta So-ju-

-rendben.-mosolyogtam-

-és kész.-fejezte be a kötést a kezemen-

-vigyázzanak rá és a lányomra! -mondta So-ju-

majd elmentek.

-köszönöm hogy segítettetek.-mondta Park tanárnő-

-szívesen segítünk bármikor.-mondtam-

-ígyvan.-mondta Su-hyeok-

-köszönöm, most menjetek vissza a terembe.-mondta Park tanárnő-

Su-hyeokkal indultunk is.
amikor a lépcsőn mentünk szaladt le Cheong-san mert ő már előttem felment.

-Ari! jól vagy? nem sérültél meg? -nézett végig rajtam és a kezemet nézte-

megfogta a kezem ahol megkarcolt a lány de be lett kötve.

-annyira imádom amikor aggódsz. -nevettem-

-hát de most..-mondta Cheong-san-

Su-hyeok pedig halkan nevetett.

-de köszönöm jól vagyok.-karoltam át Cheong-sant majd Su-hyeokot-

-na menjünk!-mondta Su-hyeok-

amikor beértünk a terembe mindenki kérdezősködni kezdett.

-milyen volt? ijesztő volt az biztos! -mondta Na-yeon-

-nem tudom.. az tuti nagyon fura de harap, engem meg is karcolt.-ültem On-jo mellé-

-megkarcolt?-kérdezte On-jo majd megfogta a bekötött kezem-

-nyugi csak egy karcolás.-mondtam-

-és miért harap?.. zombi?-kérdezte I-sak-

-nem tudom, de nagyon fura.-mondtam-