[SZÜNETEL]:
Jimin & Jungkook
BTS-es sztori
"Kiültem otthon a kertbe a cseresznyefák alá. Hallottam, hogy jön valaki, leül mögém, átkarol, lábait pedig szétrakja két oldalamon. Jungkook rárakta a fejét a vállamra és nagyot szusszant.
-Mit csinálsz id...
"-Befejezted a reggelit? - tereltem a témát. - Mennünk kéne a dalunk legvégső változatát meghallgatni."
-Aha, menjünk. - nézett rám kutakodva. Gondolom érzi, hogy nem mondtam el a teljes sztorit. De amiről nem tud az nem fáj. Azt hiszem.
Miután beértünk a Hybe épületébe a stúdióban meghallgattuk a dalunk végleges változatát a producerrel és Bang PD-nimmel. Imádta. -Fiúk! Ez hatalmas! Megfogtátok a lényeget, a mondanivalót, amire gondoltam! Nagyon büszke vagyok rátok.
Boldog vagyok, hogy együtt írtuk a dalt Jungkookkal. Csak ketten. Ez a szám olyan, mintha egy kisgyereket nevelgetnénk fel. Hamarosan kikerül a világba, ahol "szerencsét fog próbálni". Az új albumba még V és Hope is csinált egy közös dalt, a legidősebb pedig RM-el és Sugával készített hármasban egyet. Eddig csak Taehyungék dalát hallottam, azt is még akkor, mikor kezdőfázisban volt. A miénket még a tagok közül senkinek sem mutattuk meg.
Bang PD-nim mindkettőnket megölelt, ami mindig jóleső érzéssel tölt el. Kiléptünk Jungkookkal kettesben a stúdióból, mikor hozzám fordult. -Mihhez van kedved? -Hm? - néztem rá. -Van kedved menni valahova vagy csinálni valamit közösen? Egy pillanatra elgondolkoztam ajánlatán, de aztán eszembe jutott valami.
-Én Taehyunnal találkozom, mert ő is dolgozott és most végzett. Még reggel írt. -Oh. - hervadt le a mosoly szép arcáról. -De utána szívesen bandázom veled Kook-ah. Te mész valahova? -Lehet. - mondta vállrándítva. Láttam, hogy zavarja, hogy Taehyunnal találkozom. De nem fog semmi olyasmi történni, mert csak barátok vagyunk. -Kook! - kiáltottam utána, mielőtt elcsörtetett volna. - Majd írj, hogy merre vagy és vigyázz magadra! - valamit eldörmögött halkan, hogy "Ja, persze", ami után én is útnak indultam felfele, mert a tető alatt pár szinttel egy eldugott pihenőszobában találkozunk, ahol van egy bárpult is. De hogy én ezekről miért nem hallottam még soha sem? Igaz, még csak egy fél éve költöztünk ebbe az új épületbe, de hát na!
A lifttel megérkeztem a megfelelő emeletre és pont akkor nyílt ki a másik lift ajtaja is mellettem, amiből barátom szállt ki. Egy szoros ölelésbe vont és fülembe suttogta: -Hiányoztál Jimin! -Te is, régen találkoztunk. 5 napja? - nevettem fel. -Az rég volt. - durcizott aranyosan. -Valóban. - bólogattam mosolyogva. -Gyere, itt van rögtön, amit meséltem. - intett fejével. -De te honnan tudsz ezekről, amúgy? - kíváncsiskodtam. -Yeonjun mesélt róla. - kuncogott. Biztos valami bandán belüli vicces sztori. Nálunk is akadnak bőven.
Benyitott a szobába és tök üres volt. -Mondtam, hogy nem ismeri senki. - vigyorgott büszkén.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
-Egy sojut? -Nem akarok így nap közepén inni alkoholt. - fintorodtam el. -Akkor valami könnyedebbet? Sex on the beach? -Nem, tényleg meg vagyok. -Hát jó. - ezután ő ivott egy felesnyi sojut, miközben átbeszélgettük a délutánt. Sokat mesélt, hogy mi történik a bandával, amit kíváncsian hallgattam és elláttam tanácsokkal, ha valamilyen összetűzésről vagy vitáról volt szó. Este 6 fele vettem észre, hogy elszállt az idő.
