23

59 6 4
                                    

"Reggel, azaz inkább délelőtt a telefonom pittyegésére keltem a kanapén. Először azt hittem, hogy Jungkook írt végre. De kellemes meglepetés ért. Bang Chan írt!

"Szia, bocsánat ha zavarlak, de gondoltam megkérdezem lenne-e kedved eljönni velem vacsorázni?"

Kicsit lesokkoltam. Bang Chan most komolyan randira hívott? Engem? Ezer dolog cikázott át a fejemben, Jungkook, hogy mi van közöttünk, mit szeretnék, az életem. Ezek után nemes egyszerűséggel bepötyögtem a válaszom.

"Igen, szívesen elmegyek veled!"
"

Ezek után megbeszéltük az időpontot öt nappal később estére és mondta, hogy majd aznap megírja az étterem nevét, hogy hova fogunk menni ha az nekem megfelel. Természetesen elfogadtam ezt a titokzatos ajánlatot.
A következő pár napban a szöuli barátaimmal is találkoztam, edzettem, minden este futottam a városban és a Han folyó mentén.

A randi előtti nap már kicsit izgulva aludtam el hiszen vártam a másnapot!
Beléptem a nagyon elegáns étterembe, ahol mindenki engem nézett. Zavartan leültem az asztalhoz egyedül. Kértem valamit inni, mert az izgulástól és a szorongástól kiszáradt a torkom és le akartam hűteni magam valamivel.
A pincér végre kihozta nekem, amit rendeltem és gyorsan le is gurítottam az itókát. Egy pár perccel később a torkomhoz kaptam, mert nagyon elkezdett szorítani, aztán marni valami belülről.
-Ah! Agh segítség! - próbáltam kinyögni, de rettentően nehéz volt, mert minden hang égette a torkomat. Leestem a székről és a földön vergődve próbáltam segítségért kiáltani.
-Valaki kér-lekh! - fulladoztam. Mi volt ebben az italban?!
Már levegőt sem kaptam és elkezdtem öklendezni, de már nem volt erőm semmire csak egész testemben remegtem.
-Jimin! - futott oda hozzám valaki. Várjunk, ez Jungkook! Leguggolt mellém és rázogatni kezdett, de nem hatott semmit, mert én egyre gyengébbnek éreztem magamat és lecsukódtak a pilláim ezzel sötétségbe borítva mindent.

-Jimin! - rázott fel valaki az álmomból, mire kinyitottam a szememet és egy rémült Hobival találtam szembe magamat.
-Mi történt? Hívjak orvost vagy mentőt?? - kérdezte kétségbeesetten.
Köhögtem párat, felültem az ágyamban és megráztam a fejemet.
-Nhem, minden okés, csak egy rossz álom. Te hogy kerülsz ide?
-Gondoltam hazajövök pár nappal a többiek előtt kicsit kitakarítani és rendbeszedni a házat, de ezek szerint te megelőztél. Mármint a takarítással nem. - nézett körbe a szobámban. - És elég nagy rumlit láttam odalent is. - nézett rám újra fejét csóválva.
-De biztos minden rendben? Nem nézel ki túl jól...
-Mi miért, mi a gond? Hogy nézek ki?? - paráztam be, mert jól akartam kinézni a mai találkozómon.
-Nyugi van, csak eléggé sápadt vagy és látszik, hogy nem aludtál valami sokat. És úszol az izzadságban. - húzta el a száját Hoseok.
-Jóh, azon könnyen lehet segíteni. - nyugodtam meg.
-Miért mi lesz ma, amire így izgulsz?
-Bang Chan elhívott vacsorázni.

-Bang Chan? Milyen Bang Chan? Ismerem? - döntötte oldalra a fejét, mint egy aranyos kiskutya.
-A Stray Kidsből. - pirultam el.
-Hogymiiiii? - kapott a fejéhez egy hatalmas mosollyal. -Micsoda pasizós lett a kis Jiminünk! Mindig is tudtam, hogy nem a csajok jönnek be neked!
-Naa nem is! Én csak ismerkedek! - vallottam be az igazságot.
-Kívül-belül? - perverzkedett legjobb barátom.
-Hobii hyung! - szóltam rá.
-Jól van na, de majd írjál ha nem jössz haza este! - kacsintgatott.
-Jó, akkor ne segíts az öltözködéssel.
-De de, szeretnék abbahagytam a poénkodást! - tudtam, hogy ezzel befenyíthetem, imádja a stylistkodást. - Attól még meglepődtem, mi lesz Jungkookkal? Ő is meleg?
-Ignorál és le se szar. Fogalmam sincs. Valószínűleg biszex. Mi lenne vele? - jelentettem ki fájó szívvel.
-Azt hittem alakul köztetek valami.
-Mi? Ezt mégis honnan vetted? - néztem rá hitetlenkedve.
-Úgy tűnt. - rántotta meg a vállát.
-Hát már biztos nem. - mondtam kicsit csalódottan. - Együtt mentünk haza Busanba, ahol én próbáltam vele felvenni a kapcsolatot, írtam neki, de meg sem nézte az üzeneteimet. - hajtottam le a fejemet és éreztem, hogyha nem nyugtatom le magamat elkezdek bőgni.
-Ha ez megnyugtat nekem sem írt vissza az a cheuksin!
-H-hogy mi? - kezdtem el rázkódó vállal nevetni, mert nagyon nevetségesen hangzott ez, bármit is jelent.
-Cheuksin. Yoongi tanította.
-De mit jelent?
-A Cheuksin az egy koreai vécészellem. - mondta halál komolyan, de én nem bírtam. Jungkookot egy vécészellemhez hasonlította és én a nevetéstől még a székről is leborultam, amit Hoseok sem állt meg röhögés nélkül.

For you - JIKOOKWhere stories live. Discover now