"Reggel, azaz inkább délelőtt a telefonom pittyegésére keltem a kanapén. Először azt hittem, hogy Jungkook írt végre. De kellemes meglepetés ért. Bang Chan írt!
"Szia, bocsánat ha zavarlak, de gondoltam megkérdezem lenne-e kedved eljönni velem vacsorázni?"
Kicsit lesokkoltam. Bang Chan most komolyan randira hívott? Engem? Ezer dolog cikázott át a fejemben, Jungkook, hogy mi van közöttünk, mit szeretnék, az életem. Ezek után nemes egyszerűséggel bepötyögtem a válaszom.
"Igen, szívesen elmegyek veled!"
"Ezek után megbeszéltük az időpontot öt nappal később estére és mondta, hogy majd aznap megírja az étterem nevét, hogy hova fogunk menni ha az nekem megfelel. Természetesen elfogadtam ezt a titokzatos ajánlatot.
A következő pár napban a szöuli barátaimmal is találkoztam, edzettem, minden este futottam a városban és a Han folyó mentén.A randi előtti nap már kicsit izgulva aludtam el hiszen vártam a másnapot!
Beléptem a nagyon elegáns étterembe, ahol mindenki engem nézett. Zavartan leültem az asztalhoz egyedül. Kértem valamit inni, mert az izgulástól és a szorongástól kiszáradt a torkom és le akartam hűteni magam valamivel.
A pincér végre kihozta nekem, amit rendeltem és gyorsan le is gurítottam az itókát. Egy pár perccel később a torkomhoz kaptam, mert nagyon elkezdett szorítani, aztán marni valami belülről.
-Ah! Agh segítség! - próbáltam kinyögni, de rettentően nehéz volt, mert minden hang égette a torkomat. Leestem a székről és a földön vergődve próbáltam segítségért kiáltani.
-Valaki kér-lekh! - fulladoztam. Mi volt ebben az italban?!
Már levegőt sem kaptam és elkezdtem öklendezni, de már nem volt erőm semmire csak egész testemben remegtem.
-Jimin! - futott oda hozzám valaki. Várjunk, ez Jungkook! Leguggolt mellém és rázogatni kezdett, de nem hatott semmit, mert én egyre gyengébbnek éreztem magamat és lecsukódtak a pilláim ezzel sötétségbe borítva mindent.-Jimin! - rázott fel valaki az álmomból, mire kinyitottam a szememet és egy rémült Hobival találtam szembe magamat.
-Mi történt? Hívjak orvost vagy mentőt?? - kérdezte kétségbeesetten.
Köhögtem párat, felültem az ágyamban és megráztam a fejemet.
-Nhem, minden okés, csak egy rossz álom. Te hogy kerülsz ide?
-Gondoltam hazajövök pár nappal a többiek előtt kicsit kitakarítani és rendbeszedni a házat, de ezek szerint te megelőztél. Mármint a takarítással nem. - nézett körbe a szobámban. - És elég nagy rumlit láttam odalent is. - nézett rám újra fejét csóválva.
-De biztos minden rendben? Nem nézel ki túl jól...
-Mi miért, mi a gond? Hogy nézek ki?? - paráztam be, mert jól akartam kinézni a mai találkozómon.
-Nyugi van, csak eléggé sápadt vagy és látszik, hogy nem aludtál valami sokat. És úszol az izzadságban. - húzta el a száját Hoseok.
-Jóh, azon könnyen lehet segíteni. - nyugodtam meg.
-Miért mi lesz ma, amire így izgulsz?
-Bang Chan elhívott vacsorázni.-Bang Chan? Milyen Bang Chan? Ismerem? - döntötte oldalra a fejét, mint egy aranyos kiskutya.
-A Stray Kidsből. - pirultam el.
-Hogymiiiii? - kapott a fejéhez egy hatalmas mosollyal. -Micsoda pasizós lett a kis Jiminünk! Mindig is tudtam, hogy nem a csajok jönnek be neked!
-Naa nem is! Én csak ismerkedek! - vallottam be az igazságot.
-Kívül-belül? - perverzkedett legjobb barátom.
-Hobii hyung! - szóltam rá.
-Jól van na, de majd írjál ha nem jössz haza este! - kacsintgatott.
-Jó, akkor ne segíts az öltözködéssel.
-De de, szeretnék abbahagytam a poénkodást! - tudtam, hogy ezzel befenyíthetem, imádja a stylistkodást. - Attól még meglepődtem, mi lesz Jungkookkal? Ő is meleg?
-Ignorál és le se szar. Fogalmam sincs. Valószínűleg biszex. Mi lenne vele? - jelentettem ki fájó szívvel.
-Azt hittem alakul köztetek valami.
-Mi? Ezt mégis honnan vetted? - néztem rá hitetlenkedve.
-Úgy tűnt. - rántotta meg a vállát.
-Hát már biztos nem. - mondtam kicsit csalódottan. - Együtt mentünk haza Busanba, ahol én próbáltam vele felvenni a kapcsolatot, írtam neki, de meg sem nézte az üzeneteimet. - hajtottam le a fejemet és éreztem, hogyha nem nyugtatom le magamat elkezdek bőgni.
-Ha ez megnyugtat nekem sem írt vissza az a cheuksin!
-H-hogy mi? - kezdtem el rázkódó vállal nevetni, mert nagyon nevetségesen hangzott ez, bármit is jelent.
-Cheuksin. Yoongi tanította.
-De mit jelent?
-A Cheuksin az egy koreai vécészellem. - mondta halál komolyan, de én nem bírtam. Jungkookot egy vécészellemhez hasonlította és én a nevetéstől még a székről is leborultam, amit Hoseok sem állt meg röhögés nélkül.
![](https://img.wattpad.com/cover/269666088-288-k619843.jpg)
YOU ARE READING
For you - JIKOOK
Fanfiction[SZÜNETEL]: Jimin & Jungkook BTS-es sztori "Kiültem otthon a kertbe a cseresznyefák alá. Hallottam, hogy jön valaki, leül mögém, átkarol, lábait pedig szétrakja két oldalamon. Jungkook rárakta a fejét a vállamra és nagyot szusszant. -Mit csinálsz id...