For you - JIKOOK

24

Hatalmas meglepetés ért mivel Jungkook állt előttem. Nem tudtam, hogy most örülök neki vagy péppé verném, mint egy betörőt, de beengedtem a szobámba.
-Hát téged is látni? - álltam vele szembe. Csípős megjegyzésemre nem válaszolt, helyette mással keltette fel az érdeklődésemet. Gondoltam bedobta csalinak, nehogy kiküldjem gyorsan innen.

-A menedzser elküldte a kész dalunkat. A For you-t.

-Mi? Ez komoly?! - örültem meg azonnal. - Meghallgatjuk most? - váltam izgatottá.
-Ne, most másról szeretnék veled beszélni hyung. - váltott komoly hangnemre.
-Igen? - vártam hátha magától elmondja mit csinált az elmúlt időben, amiért nem küldött magáról életjelet, vártam hátha magától bocsánatot kér, de amit mondott arra egyáltalán nem számítottam volna, hogy valaha tényleg meg is történik.

-Meg szeretném próbálni együtt. - jelentette ki magabiztosan.
-M-mit? - bátorkodtam visszakérdezni.
-Meg szeretném próbálni, hogy együtt vagyunk. Mint egy pár. - csak tágra nyílt szemekkel pislogtam. Magamban hebegtem- habogtam egy értelmes szót nem bírtam volna kinyögni szerintem, de ő türelmesen várt, hogy megemésszem amit mondott. Aztán fordult a kocka és dühösen felálltam az ágyról, ahova a sokk után leültem.
-És ezt mégis hogy képzeled? Ideszambázol miután két hete nem láttuk egymást, nem válaszoltál, nem írtál, hogy mi az ótvaros fene történik veled vagy mit csinálsz és azt várod, hogy én mint egy idióta boldogan ugráljak a karjaidba? Felejtsd el Jeon!

-Nem Jimin. Tudom, egy oltári nagy barom vagyok, hogy ezt tettem veled. De ismersz mennyire utálom a közösségi médiát meg ezeket a szarokat, ahogy az emberek ítélkeznek rólunk és azt kell lássam mennyien utálnak és mit nem kedvelnek bennem. Ezért nem nézem gyakran a telómat. Pár nappal később megnéztem az üzeneteid, de akkor már furcsa lett volna válaszolni, de ezek után még szarabbul jött ki ez az egész. Nem akartam veled ezt tenni, tudnod kell, hogy semmi rossz szándék nem vezérelt és a legutolsó gondolatom lett volna megbántani Téged. Szóval kérlek bocsáss meg! Elmentem a szüleidhez tegnap, téged kerestelek és mikor rájöttem, hogy egyedül hazajöttél majd megölt az önutálat, hogy én hogy voltam képes ilyet tenni veled.
Akit mindennél jobban szeretek. Mindig helyrerakod az életem és azzal, hogy a közelembe vagy mindig jobbá teszed a napjaimat.
Szóval, lenne kedved megpróbálni együtt? - öntötte ki nekem a kis makne a szívét.

-Jungkook... - nem kicsit hatódtam meg vallomása után. Olyan szép dolgokat mondott. Legszívesebben a karjaiba ugornék és azt kiáltoznám, hogy: Igen, igen, igen!!!
De mindent átgondolva... Nem ez lenne a legokosabb dolog. Nézve, hogy kik vagyunk mi.
-Egyáltalán ez hogy jutott az eszedbe? - kérdeztem rá, mire egy értetlen grimaszt vágott.
-Hát hogy-hogy Jimin, többször is csókolóztunk, lefeküdtünk és tagadni se tudod milyen szexuális feszültség van közöttünk, amikor együtt vagyunk! De ezeket félretéve meg gyönyörű és szexi vagy plusz imádom a személyiséged meg úgy komplett mindent, ami te vagy. És a kezdetektől fogva mindig is jól kijöttünk egymással.
-Mikor lettél te ilyen romantikus? - nevettem fel kínomban, arcomat meg kezeimbe temettem.
-Biztos a sok nyálas, romantikus filmjeid miatt. - húzta el a száját.
-Gondolkoztam azon is, hogy fehér lovon érkezzek eléd, de nem jött össze, mert nem voltál itt.
-Pedig a ló kiszagolhatta volna merre járok!
-Azt maximum a kutyák csinálják hyung, a lovak nem kopók. De visszatérve a tárgyhoz... Mit mondasz Jiminshi?🥺 Lennél a párom?

Egy pillanatra megakadt a lélegzetem, de aztán újra neekiindultam.
-Nem Jungkook. V-vagyis hadd gondoljam át.

-Mi? D-de nem értem. Miért? - nézett engem zavarodottan.
-Én múlt héten megpróbáltam egy új fejezetet kezdeni, amiben kevésbé szerepelsz. Fájt, mert amúgy számítottam rád és fontos vagy nekem. Szóval új dolgokat próbáltam ki és elmentem egy randira.
-Bang Channal!
-Igen, és?
-Ő miben jobb nálam? - kérdezte sértetten.
-Hhh Jungkook...
-Idősebb?
-Nem.
-Fiatalabb?
-Nem, ugyanannyi idős mint te!
-Akkor miért jobb? Izmosabb? Magasabb?
-Nem Jungkook, de ezek közül most egyik sem releváns.
-Akkor? Hallani akarom most már tényleg, hogy miért őt választottad! - emelte meg a hangját.
-Mert ő ott volt nekem, mikor te nem! - kiáltottam.

-Na ne röhögtess! - nevetett fel, mire én értetlenül pislogtam. Most mi ilyen vicces? - Neked egyáltalán nem számított az elmúlt tizenegy év? Amikor végig melletted álltam? Hát hadd ne mondjam, de ez gecire szíven szúrás volt most! - röhögött kínjában. - Szóval ennyit értem neked látom. Oké, hogy tizenegy évig folyamatosan az év minden napját együtt töltjük és bíztatjuk egymást, de ha véletlenül két hétig nem téged istápollak akkor már egy faszkalap vagyok baszki? Bocsánat Jimin, de tényleg. Mindenkinek vannak nehéz időszakai, ezt megértem de... Ez elég alattomos húzás volt. - erre kisétált bármi egyéb nélkül a szobámból.

-Basszameg! - lerogytam a földre és kezembe temettem az arcomat.

~Két héttel később~

Éppen Yoongival egy kocsiban ülök és megyünk próbálni az új album dalait. A többiek külön kocsival jönnek a céghez.
-Szóval. Elmondod mi ez az egész? - fordult felém, de én kifele néztem az ablakon.
-Mármint? - néztem továbbra is az elsuhanó épületeket mellettünk.
-Jungkookkal. Miért nem beszéltek? Mit csináltál megint?
-Héé! Miért gondolod, hogy én problémáztam? - háborodtam fel.
-Ismerlek. Na mondd! - sürgetett.
-Megkért, hogy legyek a párja. És mint látod a helyzetet, nemet mondtam.
-Értem. Hát nyilvánvalóan nem gondoltad át mi a jó kettőtöknek, de ha eddig jutottál, mint most vagy gratulálok! Elnyerted hetünk közül a kinek van a legrosszabb szerelmi élete díjat!
-Mi? De hát nektek nincs is!
-De még az is jobb, mint neked!

Mi a fasz? Yoongi most kioltott?

-Tudom, hogy nem tudlak semmivel sem meggyőzni, mert makacs vagy, mint az öszvér, de majd megoldjátok, mert Jungkook általában megszerzi azt amit kitűz maga elé. - mondta tök magabiztosan.
-Mármint? - bambultam rá.
-Rólad beszélek te elmeroggyant. - fogta a fejét kedves barátom.
-Oké-oké persze biztos minden remekül megoldódik, mint a mesékben.
-Hát ha csak így várod, hogy a sült galamb a szájadba repüljön, akkor nem biztos. - húzta el a száját.
-Pedig a mesékben így szokott lenni. - biggyesztettem le ajkaimat.
-Ez a való világ Jiminie. - paskolta meg arcomat. - Ébredj fel!

💛💜💛
Bocsánat a soksok kimaradás miatt, de ötlethiány meg suli van...
Viszont eléggé a vége felé közeledünk a történetnek, de ha jól alakul minden gondolkozom egy új könyvön (ugyanúgy Jikook!).😊
Nyomj lécci csillagot ha tetszik a sztori!☺️😘