For you - JIKOOK

4

Az épületben mindenki ment a maga dolgára, de meglepetésemre Bang Si-hyuk a Big Hit Entertainment igazgatója és kis csapatunk életre-hozója várt minket.
-Jimin, Jungkook gyertek az irodámba, beszédem van veletek. -Ajjaj! vajon mit szeretne? Biztos le fog szidni minket a Busani "kiruccanás" miatt. Ami igazából Jungkook hibája volt. Miért kellett neki elmennie? Még ezt sem tisztázta rendesen! "Rólam és kettőnkről gondolkozott." Nem fejtette ki normálisan! Mi van, ilyen csökkent agyú, hogy kétszavas mondatokban tud beszélni?! Ahh már megint hülyeségeken húzom fel magam... Próbáltam tisztázni gondolataimat mire meg is érkeztünk Hitman Bang irodájába.

-Fiúk! Tudjátok eléggé hirtelen ért az, hogy elvágtattatok Busanba, de mindegy is most az, mert egy nagyon jó ihletet kaptam tőle! - értetlen fejjel bámultunk főnökünkre.
-Egy dal ötletet! - áhh így már érthetőbb! És komolyan attól lett ihlete, hogy Jungkook szó nélkül lelépett én meg utána rohantam, mint egy hülye szerelmes tinédzser?

-Már el is kezdtem dolgozni a hangokon, meg a szöveg is elkezdett körvonalazódni a fejemben. - mesélte nekünk.
-Elnézést Uram, de hogyhogy pont nekünk adja elő a dal ötleteit és nem Rap Monsternek vagy Sugának?
-Mert ezt a számot nektek szánom! Azt szeretném ha ketten dolgoznátok és duóban énekelnétek benne!
-Köszönjük szépen Bang Úr! - mondtuk egyszerre Jungkookkal. Tudtuk, ha ezt Mr Bang eldöntötte, akkor nincs apelláta. Meg kell köszönni, dolgozni rajta, elénekelni és reménykedni, hogy sikeres lesz. Bár nekem voltak kételyeim, hogy milyen lesz Kookkal dolgozni. És milyen jól gondoltam, hogy nem lesz egyszerű!

-Én szívesen meghallgatok bármi kis foszlányt, ha van valami belőle... - mondta izgatottan JK. Az igazgató úr felállt és szórakoztatóan kezdett bele a regélésbe, hogy hogyan kezdett neki, miközben sétáltunk a stúdiók felé.

Kedves ember, pocakos, vicces és gyakornok korunkban meg a debütálásunk után is sokat foglalkozott velünk, főzött ránk, gondoskodott rólunk. Mindannyian nagyon kedveljük, bár tud szigorú is lenni sokszor.

Az eszközöknél bemutatta, hogy eddig mire gondolt.

Lassú, mély basszussal kezdődött és halk zongoraszóval. Mintha a tenger hullámozna... Komótos dob hangok is voltak alatta.
-Egy lassú zenére gondoltam. Szólhatna a hiányról a dal. A szerelmed hiányáról. Meg hogy megteszed amit akar csak végre legyen a tied. - kissé fájó szívvel hallgattam főnökünket, de tényleg fantasztikus ötletei voltak.

-Jól hangzik! - mondta lelkesen JK. Meg voltam lepődve reakcióján, mert ő jobban szereti a gyorsabb, ritmusosabb dalokat.
-Jimin? - nézett rám Hitman Bang. Nagyokat bólogatva válaszoltam:
-Már most tetszik. - bár nem vagyok nagy dalszövegíró, mint a többiek, de ezek az illúziók tényleg megfogtak bennem valamit és folytatni szerettem volna a dalt.

Kiléptünk a stúdióból, mondván hogy akkor el is kezdjük a munkát. Ez a szám is az új albumukban lesz benne.
-Én szívesen elkezdem írni a szöveget. - fordultam a magasabb felé. Nem ér, miért magasabb ennyivel nálam, ha én idősebb vagyok két évvel?
-Hé! Tényleg tetszik? - kérdezte óvatosan, ahogy megfogta azbegyik karomat.

-Igen. Remélem jól meg fogjuk csinálni. Neked?
-Nekem is nagyon bejött. Kellemes volt hallgatni. Már csak ezt a pár hangot is. Biztos, hogy nagyon fogja mindenki imádni ha kész lesz! - mondta nagy mosollyal az arcán.

-Te is hallottad, hogy volt eltorzított tömegzúgás is?
-Igen. 'Olyan mintha az Armykat hallottam volna!' - mondtuk egyszerre. Felnevettünk, hogy ugyanarra gondoltunk.

-Akkor én megyek, megpróbálom elkezdeni írni a dalszöveget. - mondtam lassan ellépkedve tőle.
-Én is megyek! Csináljuk együtt! Végülis közös szám. -vette fel velem a tempót.