A teremre csend borult. Mindenki azt várta, hogy McGalagony folytassa a mesélést, de neki látszólag elege volt a témából.
-Mindig is sejtettem, hogy Mardekár Malazár egy holdkóros vén bolond volt. - jegyezte meg Ron Harrynek, aki azonban engem nézett. Ahogy Hermione is. És Draco is. És Parvati. És Seamus. És egyébként az egész osztály.
McGalagony visszatért az átváltoztatástan tananyagra, azonban a teremben ezek után vágni lehetett a feszültséget. A zavart csendben az óra végéig már senki nem suttogott a padtársával, még csak egy hangosabb ásítás sem hangzott el. Mindenki a hallottakon gondolkozott. Miután McGalagony feladta a házi feladatot, mindenki fénysebességgel pattant fel a helyéről, és özönlött ki a teremből. A barátaim után indultam. Mielőtt utolsóként elhagyhattam volna a termet, McGalagony zavartan utánam szólt.
-Mila!
McGalagony, mikor senki nem hallja, mindig a keresztnevemen szólít. Ő az egyetlen a tanárok közül. Mindenki mást azonban a családnevén szólít meg, csak engem nem. Talán azért, mert furcsának tartja Mardekár kisasszonynak nevezni egy griffendéles diákját. Be kell valljam, ez az egyik ok, amiért McGalagony a kedvenc tanárom.
-Igen, tanár nő?
Házvezető tanárom, aggódva fürkészett, miközben a szavakat kereste.
-Ha egyedül érzi magát és szüksége van valakire aki meghallgatja, ne habozzon hozzám fordulni. –mondta, mélyen a szemembe nézve.
-A Titkok kamrájának legendája után a tanárnő még bízik bennem? –hangom szinte elvékonyodott a megilletődöttségtől.
-Persze, hogy bízom magában. Nem adott okot, amiért ne bíznék. – nézett ki ovális szemüvege mögül. – És azt is tudom, hogy a Teszlek Süveg nem véletlenül osztotta be a Griffendélbe, Mila. Az én házamba.
Nem is tudtam mit mondhatnék, ezért csak meghatódottan mosolyogtam. Végtelen hálát éreztem házvezető tanárom iránt. És talán egy kicsit a süveg iránt is.
-Nehogy azt gondolja, hogy nincs semmi dolgom. Elmehet, Mila. – váltott szigorúbb hangnemre, de tudtam, hogy ezt csak a hivatalos viszony megőrzése érdekében mondta.
Kuncogva kisétáltam a teremből, ami előtt Harry, Ron és Hermione vártak türelmesen. Már vártam, hogy megkérdezzék, miért hívott vissza McGalagony, ez azonban nem történt meg. Mindhárman el voltak veszve gondolataikban és mintha egy beszélgetés közepébe csöppentem volna bele.
-Nincs véletlenül rokonod az iskolában, Mila? – kérdezte Harry.
-Tudtommal nincs. – feleltem.
-Nagyszerű. Akkor te fogod ránk szabadítani a szörnyet a Titkok Kamrájából, nemigaz? – fordult felém Ron.
-Hát ha még egyszer valaki abnormális méretűre növeszti valamelyik testrészemet, akkor előfordulhat. Egyébként nem terveztem.
Viccemen Harry és Ron felnevettek, amitől oldódott kicsit a hangulat.
-Ez egyáltalán nem vicces. Nagyon is komoly téma, hiszen valaki valóban elkezdte fenyegetni a mugliszületésűeket. – kapta fel a vizet Hermione. Mindhárman ránéztünk, majd azonnal elszégyelltük magunkat.
-Igazad van, Hermione, ne haragudj. – tette a lány vállára a kezét Harry. –De a helyzet az hogy minden szál Mardekár utódjához vezet, aki Mila, aki egyértelműen nem lehet a Mrs.Norris elleni merénylet elkövetője. Tehát zsákutcában vagyunk.
ESTÁS LEYENDO
Mardekár utódja
Fanfic"-Én tudom, hogy ez nem te vagy, Draco. Ne tedd meg! Látszott rajta, hogy szenved a döntéssel. Nyakán kidagadtak az erek, majd a következő pillanatban szörnyű sírásban tört ki. -Te ezt nem értheted. Meg kell tennem különben megöl. A fiú látványa öss...
