Nanami és te (Nanami x olvasó - Nanami Kento x reader magyar)

2. Fejezet - Egy munkanap

Este sokat forgolódtam az ágyamban, azon gondolkozva, hogy vajon sikerül majd újra visszarázódni a régi rendbe. Másrészt sokat gondoltam Nanamira is. Ahhoz képest mondta, hogy hiányoztam a csapatból, igazából inkább elhúzódtam mindenkitől, nem voltam azért rideg se, de nem én voltam a társaság közepe. Pedig ezzel a viselkedésemmel úgy érzem, hogy inkább csak szakadékot teremtettem közöttünk, pedig belül mindig is hálás voltam, hogy ő mennyire is kiállt és ott volt mellettem minden alkalommal amikor szükség volt rá. Miközben ezen rágódtam, lejátszódott bennem a tegnapi jelenet is, amikor magához ölelt. Az illata, a hangja, ahogy a derekamnál fogva magához húzott és átkarolt...az az egész pillanat, amikor úgy igazán magamnál érezhettem Nanamit. Még a gondolattól is pillangókat éreztem a hasamban.

Másnap reggel nagyon fáradt voltam. Alig tudtam kikelni az ágyból is, és mikor épp kávét akartam készíteni, akkor vettem észre, hogy mennyi is a pontos idő.

- Basszus! Az első munkanapomon elaludtam! - csaptam a fejemhez. - Talán nem fogok annyit késni, ha még sietek.

Hamar berámoltam a legfontosabb cuccokat a táskámva, és nagyon gyorsan elkészültem. De mivel busz után se futok, ezért csak gyors léptekben mentem az irodaház felé, ami a Jujutsu Szakközép egyik létesítménye, ahol a hivatalos Jujustu Sámánok dolgoznak miután befejezték a tanulmányaikat. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem térek vissza az iskolába, mivel sok más sámán folyamatosan, és néha mi is azt használjuk hadiszállásként. A lényeg, hogy idővel beértem, és alig vártam, hogy vegyek egy kávét az autómatából, és lehuppanjak a székembe. Az irodámban az az asszisztensem fogadott nagy örömmel, akivel ezelőtt is együtt dolgoztunk.
- Jó reggelt t/n! Majdnem egy órát késett. Esetleg történt valami? - kérdezte kicsit aggódó hangon.
- Jó reggelt! Dehogy, semmi. Csak iszok egy kis kávét, és minden rendben lesz. - nyugtattam kedves hangon. - Remélem nem okoztam fennmaradást ezzel a csúszásommal. Sokmindenről lemaradtam?
- Nem, dehogyis. Igazából most kaptuk a jelentést, hogy nem messze lévő elhagyatott épületet fel akarnak újítani, azonban probléma akadt.
- Milyen szintű?
- Valószínűleg két másodosztályú átok van az épületben. Itt vannak a koordináták is, és egyéb részlet az ügyről. - nyújtotta át a papírokat.
- Nagyszerű. Akkor lehúzok még egy második kávét is, közben elolvasom a részleteket, aztán megyek, és rendet teszek, addig úgyse mennek sehova.

Kimentem az autómatához, az újabb kávéért. Épp a közelben volt Nanami, aki egy másik itt dolgozó Jujutsu sámánnal váltott pár szót, miután kész lett a kávém odajött hozzám.
- Jó reggelt t/n! - tette a kezét az autómatára.
- Jó reggelt Nanami! - köszöntem kedvesen, és fújogattam a forró kávét.
- Máris mész az első helyszínre?
- Igen, úgy tűnik... - fordultam felé, és újra éreztem az elegáns parfümje illatát, és végigfutott az agyamon a tegnapi jelenet, és így hirtelen elakadt a szavam a mondat vége előtt.
- Kicsit mintha szét lennél csúszva. - hajolt hozzám közelebb, és az arcomat vizslatta. - Aludtál te rendesen?
- Persze, persze, csak egy kis kávéra van szükségem.
-Értem.

Visszahajolt, és zsebre tette a kezét, majd folytatta:
- Akkor amikor visszaérsz, akkor gyere az irodámba, szeretnék beszélni veled. Persze ha nincs sok dolgod.
- Nincs! - vágtam rá - Igazából ezt az egyet lerendezem, hamar megfordulok vele. - ezzel el is indultam, hogy felszedjem a dolgaimat, mielőtt útra megyek.
- Azért ne terheld túl magadat.
- Nem fogom! - legyintettem, miközben távolodtam el tőle, majd megittam a kávémat is.

Hamarosan megérkeztem a helyzínre. A felső emeletről hallottam zajongást, szóval elővettem a 2 kardomat (2db wakizashi kard legyen, egy sima kardnál rövidebb, de a tőrnél hosszabb éle van) és azzal indultam felfelé. A különlegessége amellett, hogy nagyon éles, hogy olyan átoktechnikát tudok rajta alkalmazni, hogy amelyik átkot megvágom, az fel is tudjon gyulladni, ha úgy akarom, meg persze, ha úgy is sikerül. Gondoltam mindent beleadok, hogy hamar visszatérjek Nanamihoz, mivel több időt szeretnék vele tölteni, azonban akadt pár gond.

Nincs mentségem afelől, hogy szar lett, de valahogy muszáj volt felvezetni a sztorit meg a karaktert, kicsit több is lett, de ez van😅

Ebben a fejezetben ennyi elég is szerintem, de azt hiszem most már előkészítettem egy jó alapanyagot😎