Titok kell hogy maradjon ||YoonMin||(+18)

Február 1.

Jiminnek nagyon ismerős volt a kislány, de nem merte megkérdezni, hogy honnan jött, meg ilyenek.

Tudni illik Jiminről, hogy neki van egy lány testvére, akit a szülei eldobtak, mert állításuk szerint nem lehet még egy, mocskos buzi a házba. Ezért, ugye elvitték árvaházba stb. stb.
Jimin, nem él most tévhitben, mert ez a kislány tényleg a testvére. A lány fölismerte a szöszit, és alkalmazta is a tesó szót.

-Jimin, ugye tudod, hogy én vagyok az eldobott testvéred?-kérdezte a kislány, kicsit könnyes szemmel. Ohh, akkor jól tudtam..- gondolta Jimin, majd Jin és Namjoon párosra nézett. Jin könnyezett, Namjoon pedig próbálta visszatartani a könnyeket, de nem sikerült.

-Igen tudom Édesem.. Nagyon hiányoztál már 5 év után..-Jimin már sírt is, ahogy Yoongi is.
-Nagyon szeretlek Édesem.. Többet sosem foglak elengedni, életemre esküszöm..-a lány már nagyon várta ezt a pillanatot, hogy találkozhasson a testvérével. Őszintén, ki ne várná azt, hogy 5 éve nem látott testvérével találkozzon? Szerintem mindenki várná, de ez  lényegtelen. A kislány odafutott "szüleihez" és átölelte Jin lábát.

-Anyuci adsz zsebkendőt?-kérdezte a lány, majd meg is kapta a kívánságát. Odament Jiminhez, letörölte a könnyeit, majd Yoongi következett. A kislány alig tudott felmászni Suga ölébe, de a fiú segített neki.-Ne sírjon a bácsi. Mi a baj?

-Jajj ne hívj bácsinak, nem vagyok olyan idős. Hívj csak Suga-nak, annak jobban örülök.-mosolygott rá kedvesen, majd óvatosan megpuszilta orrcáját. A kislány halványan elpirult, majd visszament a szüleihez.

-Suga, te és a testvérem együtt vagytok??-kiváncsiskodott a kislány. Éreztem, hogy megfogja kérdezni..-gondolta egyszerre Yoongi és Jimin.

-Nem vagyunk együtt, de barátilag szeretjük egymást.-mondta egyszerre a két fiú, majd egymásra néztek. Jimin meglepetten, Yoongi pedig eléggé önelégülten tekintett a másikra.

-Akkor Chim miért ült az öledben?-kerdezösködött tovább a lány. Jimin és Yoongi nevetett egyet, majd beleakartak kezdeni a mondandójukba, de Namjoon közbeszólt.

-Kicsim, ez maradjon az ő dolguk rendben? Nincs semmi de, majd ha szeretnék elmondják oksi?-a kislány bólogatott, de picit elszomorodott.-Jajj ne légy szomorú Kicsim, nem szerettelek volna megbántani. Bocsánat..-Gondoltam, hogy nem kéne elvállalnom ezt a szülőség dolgot.. Csak megbántom a gyermekem..-gondolta Namjoon ezt a kurva nagy baromságot.

-Apa ne sírj, nem bántottál meg, és töketes szülő vagy.-nyugtatta a lány az apukáját, és átölelte. Namjoon felkapta az ölébe, és Jinre nézett.

-Én még nem megyek, ti menjetek nyugodtan.-Jin mindig is az a maradok típus volt, és nem is változott. Namjoonék is maradtak, mert "anya nélkül nem megyünk sehova".