18. rész:

63 3 1
                                    

Emma pov.

Akartam a lányokkal beszélni, de volt még egy ember aki nagyon fontos és akit szintén elhanyagoltam.

Megyek a folyosón , igazán én se tudom melyik terembe kell mennem. Sejtettem hogy ő is vár valahol az épületben ezért felmentem a 3.-ra gondolván legtöbbet ott szokott lenni.

Elmegyek a 56-os terem mellett , de hirtelen valaki megfogta a karom és vissza ránt be a terembe és egyből a falhoz nyomott.

- Rég láttalak - mosolygott rám Felix.
- Én is téged, és tényleg sajnálom, de akárhányszor tudtalak volna hívni mindig közbe jött valami, mindig volt valami amit el kellett intézni. Végére már beleörűltem abba hogy 15-19 éves lányok fejét , nevét , nemzetiségét, erőséggét kellett nézegetnem ahelyett hogy a barátaimmal legyek. De végre sikerült megrendezni a műsort szóval ...
- Értem , értem nem kell magyarázkodni, nekem is volt már hogy a családommal nem tudtam beszélni annyira elfoglalt voltam szóval megértem. A lényeg hogy sikerült és hogy most van időd. - nézett mélyen a szemembe.
- Viszont tudom hogy most haza kell menned mert a lányokkal meg kell ünnepelni a mai előadást és hogy visszatértél.
- Igen, beszéltük, de veled is akartam, de így már nyugodtabb vagyok. Ugye nem baj?
- Miért lenne?! - furta a tekintetét az enyémbe.
Egyre közeledett az arcomhoz, de végül nem ő érte el a szám hanem én hajoltam oda.
Ajkaink puhán összeértek, közben Felix szorosan ölelt magához. Szép nyugodtan férkőzött egyre beljebb a nyelvével, de én engedtem.
Végül mikor már alig kaptunk levegőt elváltunk.
- Mennem kell már várnak - lihegtem.
- Tudom, de örülök hogy ha csak eddig is, de együtt tudtunk lenni :)
- Én is - öleltem meg szorosan - viszont az az ünneplés amiről beszéltél arra te is invitálva vagy. El jössz?
- Hogy a viharba nem?! - mosolygott

Haza fele még mindig az a 10 perc járt a fejemben. Lehet furcsán néztek rám az emberek hogy min vigyorgok,de akkor azt pont leszartam Felix a pasim és szeret és én is őt az számít. Nem érdekel ha furán néznek rám csak mert boldog vagyok.

Y/N pov.

Tudtuk hogy Emma Felixel van , meg Chan is mondta hogy biztos rá várt Felix. Amíg haza nem értek előkészítettünk mindent . Természetesen sok fiatal egy szóval vettük pár rövid italt meg sört az meglátjuk mit hoz az éjszaka...


Húú most már tényleg rég volt rész, ez se lett valami hosszú, de azért valami

Én és az IdolomWhere stories live. Discover now