Még sokáig visszacsengett a fülembe a hangja, a szavai.
Mit érzel, amikor megcsókollak?
Az estém arról szólt, hogy kísérletet tegyek arra, hogy azt a sok érzést, amit akkor éreztem, egybe gyúrjam. Nem volt egyszerű, és tulajdonképpen nem is ment.
Reggel, amikor meghallottam a kocsi hangját, épp a termo bögrére zártam rá a kupakot, amibe a Mattnek szánt kávét töltöttem.
Nem dudált, az ablakból láttam, hogy elindul az ajtó felé. Izgatott kapkodásba kezdtem, pedig már mindent előkészítettem.
Az ajtóhoz rohantam mielőtt még csengetett volna, és gyorsan kitártam előtte.
-Szia! – a hangom is izgatottságról árulkodott, és nem értettem miért érzem magam ilyen kótyagosnak, amikor semmi különös nem történt.
Matt elmosolyodott, azonnal átlátott volna rajtam?
-Szia Bébi! Na, készen állsz?
- Igen, egy pillanat és hozom, a cuccom - már rohantam volna vissza amikor elkapta a kezem, visszahúzott és várakozva nézett rám, én meg zavartan ő rá. Amikor nem sikerült rájönnöm, hogy most mi is történik, hozzám hajolt és egy gyors jelzés értékű csókot nyomott a számra. A szívem nagyot dobbant az apró gesztusra. Még ha, csak egy kis semmiség is volt, számomra óriási jelentőséggel bírt. Úgy köszönt, ahogy a párok szoktak, egy apró csók, különösebb szexuális töltet nélkül, mégis mások előtt, egyértelműen jelzi a hovatartozást. Matt világosan a tudtomra adta, hogy ő, hogy akarja folytatni a kapcsolatunkat, és azt is, hogy ragaszkodik ehhez az elképzeléséhez. Egy részem hiába akart viaskodni vele, a lényem egy darabkájának rendkívül imponáló volt, az, ahogy viselkedett, ahogy birtokba akart venni.
- Bejössz? - kérdeztem megilletődve - Még néhány dolgot szeretnék elrakni, mindjárt kész vagyok.
- Rendben – felelte, egy bólintás kíséretében. Matt utánam jött a házba és valahogy ezt is, kicsit furának éreztem, hogy ő, nálunk van. Hányszor ábrándoztam már erről is, hogy egyszer majd átjön hozzám, együtt filmezünk, meg dumálunk, amikor a szüleim nincsenek itthon.
Milyen lett volna, ha tinédzser korunkban gabalyodunk össze? Meddig tartott volna a dolog?
Matt óvatos léptekkel követett a konyhába, közben érdeklődve nézett körül.
- Csináltam néhány szendvicset – mondtam, csak, hogy megelőzzem a beállni készülő kínos csendet – Ugye, nem vagy allergiás semmire?
- Mindet teleraktad mogyoróval? - kérdezte halálosan komolyan.
Megálltam a mozdulatban és rámeredtem, közben azon gondolkoztam, hogy az összetevők között, amiket felhasználtam, melyik tartalmazhatott mogyorót?
- Allergiás vagy a mogyoróra? – kérdeztem tőle lesápadva.
- Nem, nincs semmilyen allergiám. Tejet nem iszok, de nincs egészségügyi alapja. Miért? Nekem is csináltál? - kérdezte meglepve.
- Persze – feleltem majd a bögrét is a kezébe nyomtam – Nincs benne tej. Nem mertem beletenni, nem tudtam, hogy szereted.
Matt letekerte a tetejét és beleszimatolt, majd csillogó szemekkel rám mosolygott.
- Két cukorral.
Kapkodva vettem elő kanalat és az edényt, amiben a cukrot tartottuk. Mielőtt odaadhattam volna neki, kiesett a kezemből, és csörömpölve végezte a padlón. Sietve nyúltam utána, majd a mosogatóba dobtam. Egy másikat szántam neki, és már így kicsit idegeskedtem a bénázásom miatt. A második kanál elővételekor sikerült oda csuknom az ujjam, a fiókkal, mire káromkodtam egy cifrát.
KAMU SEDANG MEMBACA
Hadd sodorjon Lena!
RomansaA városi élet hétköznapi szürkeségéből kiszabadulni vágyó Lena, minden terve az volt, a két hetes szabadságára, hogy találkozik régi barátnőjével, akivel évek óta nem látták egymást. A találkozótól és a visszatéréstől, a szülői házhoz, titkon megold...
