Kurama

~ 08 ~

„Otthon megvacsorázott, lezuhanyozott, rendbe rakta a felszerelését, és lefeküdt aludni."

A tegnapi naphoz hasonlóan ma is korábbra állított ébresztőjére kelt. Gyorsan összeszedte magát és elindult szokásos futására. Hétvége és reggel fél hét lévén az emberek még nem mutatkoztak, így Naruto kényelmesen, utálkozó tekintetek nélkül sétálhatott végig az utcákon.

Négy kör futás/ugrálás, egy kis erősítés, és nyújtás után hazament. Lezuhanyozott, magára öltötte Kuramás ruháját és csinált magának egy szendvicset. Miután azt elfogyasztotta, felkapta fegyvereit és maszkját, majd elhagyta a házat.

Nem akarta kicentizni a dolgokat, de szinte utolsóként, két perccel kilenc előtt ért a gyülekező helyre. A csapatát rögtön kiszúrta, így odaugrált hozzájuk.

- Jó reggelt – köszönt a maszkos – Mondtak már valamit? – kérdezte.

- Szia Kurama – jött a köszönés Harumitól és Kurenai-senseitől.

- Jó reggelt – biccentett Hideo és Ryota – Nem. Kilenckor lesz az eligazítás – válaszolta az idősebb Akimichi.

Kilenc órakor megjelent előttük Kakashi-sensei, és egy 'Kövessenek!' felszólítással kivezette őket a rejtett falu kapuján. Húsz percen keresztül gyalogoltak, míg végül egy erdei erődítménynél álltak meg.

- Szép jó reggelt mindenkinek – kezdett bele a maszkos férfi – Itt fogom ismertetni a feladatotokat, de előtte... két percetek van megbeszélni, hogy a csapaton belül ki lesz az egyes, ki a kettes, és ki a hármas – nézett végig a harminchat gyereken.

- Kurama, van ötleted, hogy mi lesz a feladat? – kérdezte Ryota miközben egymás felé fordultak egy kis körbe.

- Talán – gondolkozott el a sárga hajú – Ha idáig kihoztak minket, akkor vagy nagy távolságra van szükségük, vagy nem volt megfelelő... de nem, valószínűleg a helyszűke lesz... A számoknak még nem tudom mi a jelentőségük, de lehet nekem kéne kezdenem... Mi van ha – kerekedett el a szeme motyogás közben – Lehet, hogy szétosztanak minket a számok alapján – suttogta a két csöndben figyelő fiúnak – Kezdhetek én? – tette fel a kérdést, mire bólogatást kapott válaszul – Rendben, akkor enyém az egyes. Ki szeretne a kettes lenni?

- Én – szólalt meg határozottan Ryota.

- Oké. Enyém a hármas – egyezett bele Hideo.

- Rendben, meg vagyunk – nyújtotta kezét pacsira – Megújítom a biztonság kedvéért – suttogta nekik.

Csapattársainak először nem esett le a dolog, de amikor megvilágosodtak, vigyorral az arcukon csaptak bele a tenyerébe.

- Letelt a két perc – jelentette be Kakashi az idő lejártát – Aki a kettes számot választotta, álljon a bal oldalamra – mutatott maga mellé, mire minden csapatból egy gyerek odasétált – Aki a hármast, az pedig a jobbomra. Az egyesek maradjanak ott ahol vannak.

Miközben mindenki a helyére ment, Kurama alaposan körülnézett a geninek között. Rögtön kiszúrta a már tegnap is látott Hyuugát. A lány a Kakashi jobb oldalán lévő csoport felé igyekezett. Tehát Hideoval lesz ~ kommentálta magában a maszkos fiú. Ryota csoportjában is észrevett egy-két érdekes fazont, de az Uchihán kívül ott nem volt más kekkei genkaios. A saját csoportjában találta a legtöbb veszélyes ellenfelet, de nem ijesztette meg őt különösebben ennek a tudata. Tehát mások szerint is ez a legnehezebb állomás ~ gondolta jókedvűen.