„Oké. A buliban találkozunk – hallotta még Hideo kuncogását miközben a felszín felé mászott."
Fellökte a csapóajtót és kimászott a fűre. A bázis falán körben fáklyák égtek, amik nagy területen megvilágították a helyszínt, de Kakashi ezen kívül állt egy fa alatt. Egy könyv volt a kezében, azt tanulmányozta.
Kurama odasétált hozzá, mire leengedte a kezét az olvasmánnyal együtt.
- Miért érzem azt, hogy valami fontos dolgot akarsz mondani? – kérdezte az idősebb maszkos.
- Mert így van – felelte komolyan, és elővette a tekercset – A lenti tárolóban találtam. Nem tudtam mi ez, csak érdekesnek tűnt, de... - nyújtotta a férfi felé.
Kakashi először összehúzott szemmel figyelte őt, majd a pergamenre nézett. És elkerekedett a szeme. Egy percig csöndben gondolkodott, de aztán összeszedte magát.
- Azt mondod lent találtad – kémlelte a róka maszkost – És mivel nem tudtad mi ez, valószínűleg beleolvastál.
- Igen, de csak a legvégét. Nem tudom miről szól pontosan. Csak annyit értettem belőle, hogy fontos, és nem kéne itt lennie – kezdett el szabadkozni.
- Oké, nyugalom. Ha te loptad volna el, nem hoztad volna ide nekem, ezért nem gyanúsítalak – nyugtatta – Habár egy ilyen fontos papírnál ez nem így szokott működni – hümmögte alig hallhatóan, Kurama viszont így is meghallotta.
- Arra gondoltam, mi van akkor, ha a betolakodónak köze van ehhez – vetette fel a sárga hajú.
- Hm. Igazad lehet – bólintott a másoló ninja – Az ügyet amúgy is kivizsgáltuk volna, de így az egészet komolyabb kell venni. Újfent köszönetet szeretnék mondani neked – hajolt meg kicsit Kurama előtt.
A róka maszkos biccentett egyet, viszont ahelyett, hogy visszament volna csapattársaihoz, továbbra is ott állt a férfi mellett. Mérlegelt mielőtt megszólalt.
- Tehetek fel kérdéseket azzal kapcsolatban? – mutatott a tekercsre.
- Igen.
- És válaszokat is fogok kapni? – látott át a dolgon.
- Ez teljes mértékben a kérdéstől függ – kapta meg a választ.
- A papír piros széle miatt ismerte fel? – biccentést kapott válaszul.
- Egyedi, vagy a fontos papírokat jelölik így? – a férfi ekkor habozott.
- Igen, a tűz országának fontos információit ilyen tekercsekre szokták írni – mondta Kakashi.
- Akkor gondolom minden ország más színnel jelöli meg ezeket – erre nem kapott semmilyen reakciót – A Hokage irodájából lophatták el? – tette fel utolsó kérdését.
- Erre nem áll módomban válaszolni – mondta semleges hangon Kakashi.
- Köszönöm a válaszokat – hajolt meg a férfi felé, aztán visszasétált a titkos járathoz.
Kakashi sokáig nézte azt a helyet ahol a fiú feje eltűnt. Genin létére legyőzött egy jonin szintű ninját a vizsga kellős közepén ~ gondolta ~ Szabálykövető, tisztelettudó, intelligens és nagyon ügyes. Egy zseni. De vajon ki lehet ő?
Egy és negyed órával később egyszerre futott be a megjósolt két csapat. Egy kirigakurei és egy kumogakurei. Kurama végig figyelte a beérkezésüket, de egyik sem ment oda Kakashihoz a betűkkel.
YOU ARE READING
Kurama
Fanfiction- Hűha. Akkor apa tényleg belém pecsételt - a róka erre csak mordult egyet - Mi a neved? - kérdezte a kisfiú. . . . - Kurama - bökte ki a vörös állat nagy nehezen.