Bloodline (Vérvonal)

XII. fejezet - A következő, és egyben utolsó börtönvilág

Már egy jó hete semmi nyoma egy szörnynek sem. Az első börtönvilágban megtett utunk után, még azt hiszem öt, vagy talán hat világban jártunk. Ma megpróbálkozunk az utolsóval. És ha itt nem lesznek, Kai talán egy életre eltüntette őket.
- Ez az utolsó börtönvilág skacok....ha itt nem lesznek, akkor sehol.
- Sok sikert odaát! - köszönt el Rose.
Ezúttal Landonnal mentem át. Felkeltette az érdeklődésemet a múltja, és hogy ki/mi is ő valójában. Pár másodperc múlva már a másik világban járkáltunk.
- Mi is a neved? - kérdezett szinte egyből.
- Hope. - adtam a kicsit késleltetett választ.
- Na és...mit kell tudnom a múltadról?
- Semmit nem KELL tudnod....de ha akarod, mesélek magamról.
- Hallgatlak!
- Na szóval....az anyám a félhold alfája, és hibrid, apám pedig maga Klaus Mikaelson. Szintén hibrid.
- Na és te....
- Én tribrid vagyok. Egyszerre vagyok boszorkány, vámpír, és vérfarkas is.
- Na de honnan volt boszorkány véred?
- Erre az apró kérdésre még én is keresem a választ....ezért is fontos, hogy megtaláljuk Freyat, és a többieket. Csak ők segíthetnek visszahozni a szüleimet.
- Hány éves vagy?
- 20. Te?
- 22. Elméletben. Nem tartottam túlságosan számon.
- Értem....és mikor kezdődtek a szörnytámadások a börtönvilágban?
- Amióta Malivor tud a medálodról.
- TE honnan tudsz a medálomról?
- Amíg abban a világban aszalódtam, elég sokat megtudtam a háborús időszakról.
- És honnan veszed, hogy része voltam?
- Onnan, hogy a medált egy tribrid alkotta, és rajtad kívül nem sok tribrid járt akkoriban arrafelé.
- Hogy érted ezt? Több tribrid is van? Azt hittem, én vagyok az egyetlen a fajtámból.
- Nem tudom, hányan vagytok, de azt igen, hogy azokban az években te voltál az egyetlen élő tribrid. Az élő egy kifejezés volt.
- Értem...gyere.... fókuszáljunk a célra! - kezdtem el fokozottan az útra figyelni. Egy jó óra hosszat sétáltunk, amíg egyszer csak eszembe jutott valami.
- Vajon idebent működik a bemérőbűbáj?
- Hogy micsoda?
- Bemérőbűbáj....sokkal egyszerűbb lenne megtalálni őket.
- Hát....nem hiszem.... Ha lehetne varázsolni, már kijutottam volna... valószínűleg legalábbis.
- Oh...Igazad lehet.
- Gondolkodj a fejükkel! - dobta be az ötletet.
- Mi?
- Képzeld el...ha te lennél Freya...hová mennél, ha egy börtönvilágba kerülnél?
- Ez okos! Köszi! Na....ha én Freya lennék...az első dolgom lenne, hogy felderítsem a helyet, ahol vagyok egy bűbáj segítségével...ám mikor rájövök, hogy nem működik a bűbáj, szétnéznék.
- Akkor tegyük mi is ezt!
- Dehát ezt tettük egész végig.
- Talán nem voltunk elég figyelmesek...
- Igazad lehet...De mit nem vettünk észre?
- Fogalmam sincs...és ha segítséget kérnénk odakintről? - dobott fel egy újabb ötletet Landon.
- Az is egy megoldás...
- Akkor gyere! Az okosabb, minthogy futkorásszunk össze - vissza. - mondta, azzal a "kezdőhely" felé indultunk. Amint a körbe álltunk, nagy meglepetésünkre semmi sem történt.
- Mi történt? Eddig működött!
- Nem tudom! Varázslat nem lehet...az nem működik....igaz?
- Hát...talán csak a bemérőbűbáj nem! - jutott eszembe....
- Oh...bakker! Bárki lezárhatta a portált!
- No para! Kitalálunk valamit! - biztatott Landon megállás nélkül.
- Vajon... határbűbáj?
- Mi?
- Határbűbáj. Egy varázslat, ami elszigetel egy bizonyos térséget a többitől. Talán Freyaék blockolták.
- De miért tették volna?
- Azt nem tudom...de ha ők voltak, tuti jó okkal tették!
- Nem tudod mondjuk....feloldani?
- Hát... megpróbálhatom...Dissero! - mutattam a kör felé. De nem történt semmi.
- Talán van másik varázslat! Gondolkodj!
- Phasmatos Siprum! - mutattam szintén a kezdőpont felé. Ekkor a kör körüli "fal" leomlott...úgymond....
- Megcsináltad! Tudtam, hogy sikerül! - nyújtotta a kezét Landon pacsit várva, amit örömmel meg is adtam.
- Gyere! Tűnjünk el innen! - intettem a portál felé, azzal beléptünk. Újra a szobában találtuk magunkat, ám kissé megsokszorozva. Freya és a többiek már ott voltak a házban.
- Freya!! Jól vagytok? - futottam felé, aki örömmel a karjaiba ölelt.
- Igen, jól... Amikor láttuk, hogy ott vagytok, oda akartunk menni, de az egyik pillanatban még felétek tartottunk, a másikban meg már idefönt találtuk magunkat.
- De...akkor ki zárta le a portált?
- Hogy érted ezt? - kérdezte Kai értetlenül.
- Amikor visszajöttünk volna, a portál határbűbájjal volt blockolva.
- Akkor hogyan jutottatok ki?
- Megpróbáltam megszüntetni a varázslatot a tipikus "Dissero"- val, de csak a "Phasmatos Siprum" működött.
- Kai...más is..lehetett a börtönvilágban? - kérdeztem, mire mindenki egyfajta rémülettel nézett össze.