• ROMANTIKUS •
Lisa egy flegma, szókimondó lány, akinek el kellett költöznie az édesanyjával, de az élete hamar nem várt fordulatot vett. Egy régi személy újra felbukkan, aki nem más, mint Alex Turner. Alex egy nőcsábász, beképzelt és arrogáns srác...
Néha elgondolkodom azon, hogy vajon mi lett volna, ha Alex végül nem lép le a szüleivel vagy ha továbbra is tartottuk volna a kapcsolatot. Fáj belegondolni, hogy az egyetlen ember aki megértett magamra hagyott és új életet kezdett bulikkal, csajokkal és ő lett a suli nagymenője. De ennek hatására sikerült kifejlesztenem azt a maszkot amit minden nap magamra veszek azért, hogy többé ne verhessen senki át. És mégis ezt a falat Alex bármikor le tudná rombolni úgy, hogy még ő se tudna róla. De nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy gyengének lássanak egy pillanatra is.
Ha valaki azt mondta volna, hogy Alex haverjai nem is akkora bunkók mint amit hittem szerintem a képébe röhögtem volna, de a tegnap nem is volt annyira borzalmas mint gondoltam. Igazából szívesen lognék velük is, de erről nekik nem kell tudniuk.
Bágyadtan keltem fel az órám rikacsolására. Semmi életkedvem nem volt ma bemenni a suliba, de a tegnapi lógás után muszáj. Lassan kikeltem az ágybol és egyből a fürdő felé vettem az irányt. Gyorsan lefürödtem és ki sminkeltem magam majd visszamentem a szobába.
Annyival jobb itt lakni. Nem szeretem a hideget és a réteges öltözködést. De szerencse, hogy itt meg ősszel is meleg van, ezért ma is egy nyárias outfittet választottam.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
És hozzá pedig egy fekete magassarkút. A hajamat kivasaltam majd mikor a táskámat is bepakoltam lementem a konyhába ahol az öcsém éppen evett.
- Hello. - köszöntem neki
- Reggelt.
Egyből a konyhához vettem az irányt majd gyorsan lefőztem a kávé adagokat és már siettem is a kocsimhoz. Viszonylag én a szerncsésebbek közé tartozom mivel nekem autóval is csak 10 perc beérnem. Mikor kiszálltam az autóból újabb szemek szegeződtek rám bár mostanra nagyjából már megszoktam, meg hát nem is nagyon érdekel. Pár méter séta után már meg is láttam a barátaim és éppen feléjük indultam amikor egy csapat fiú verődött körém és velem folytatták az útjukat. Az egyik közülük átkarolta a nyakam és milyen meglepő vajon ki volt? Hát persze hogy Alex.
- Hello hercegnő! - sétált mellém Ace.
- Sziasztok! - köszöntem vissza.
- Hova megyünk?- kérdezte Alex mosolyogva.
- Mi sehova. - mondtam és leráztam magamról a kezét. - Én pedig a barátaimhoz.
- Jah úgy érted Jeremyékhez?
- Igen.
- Hát akkor szépségem megtalált a szerencse mivel egy a baráti körünk.
- Szuper. - forgattam a szemem.
Pár lépés után már oda is értünk.
Sziasztok, ne haragudjatok, hogy ennyit kellet várni az új részre. Amióta elkezdődött az iskola kevesebb időnk van az írásra. És az utóbbi időben kicsit kifogytunk az ötletekből, hogy hogyan is szeretnénk folytatni a könyvet. De most újra jött pár ihlet, ezért reméljük a héten, vagy a következő 2 hétben új részeket tudunk kirakni. Addig is írjátok meg, hogy tetszik eddig a sztori. Puszi: Lara és Emma💗💗
