- Miért nem mész el valahova? - érdeklődött Izumo.
- Nekem tökéletesen megfelel itt a bárban is. - ültem le egy székre.
- De így nem tudsz megismerni új embereket.
Felénk néztek a többiek. - Mert őket nem itt ismertem meg? - kérdeztem kíváncsian.
- És rajtunk kívül esetleg mást? - próbálkozott.
- Nem adod fel?
- Békén hagylak nyugi. Csak ha egy kicsit kimozdulnál...
- Izumo
- És ha velem jönne? - jött le az emeletről Tatara.
- Ha elmegyek békén hagyod a hugod végre? - utaltam arra, hogy már zavar amikor állandóan el szeretne küldeni valahova.
- Igen.
- Nyertél egy szerencse csomagot az útra Totsuka....
Mire vissza értünk két új taggal bővült a Homra.
- Oh ti vagytok azok tegnapról. - lepődött meg Tatara.
- He? - néztem furán. - Le vagyok maradva valaki egy kis felvilágosítást.
- Majd elmondjuk. - nyugtatott meg Totsuka....
- Yata? - jöttem le fentről.
- Még nincs itt. - válaszolta Kamamoto.
- Értem. - próbáltam leplezni csalódottságom.
- Az egyedülálló testvérem csak nem megkedvelte a forrófejű egyedet?
- Ki forrófejű? - lépett be az emlegetett szamár.
- Te. - mondta mindenki egyszerre.
- Köszönöm? - majd leült a fiúk közé.
- Tessék. - rakta elém a reggeli kávém Izumo egy kis cetlivel: Ha nem megy egyedül mi segítünk. Kérdőn néztem rá.
- Yata-chan nincs kedved elkísérni Shirot?
- Már bocsánat tudok vigyázni magamra. - védekeztem.
- I-igen.
- Áldana meg a jó Isten Kusanagi Izumo vagy hat gyerekkel. - szórtam meg néhány átokkal bátyámat.
- Tessék itt a lista. - tette le a pultra én meg felvéve azt kifelé indultam.
- Ha kész vagy gyere Misaki. - léptem ki az ajtón utánam pedig egy fülig vörös fiú lépett ki az ajtón.
- Jól vagy? - kérdeztem kíváncsian.
- Soha jobban! - húzta ki magát.
- Akkor menjünk.....
- Megjöttünk! - de senki nem volt ott. - Felnézek az emeletre.
- Oké.
- Anna? - nyitottam be de nem volt ott senki.
- Fiúk? Esetleg lányok? - de nem jött válasz ezért vissza mentem a földszinten tartózkodó fiúhoz.
- Azt mondtad lányok? - nevetett.
- Hát most. - vontam meg a vállam. - Mert a te neved?
- Oh. Ennyire ne szeress.
- Hát ha te azt tudnád mennyire szeretlek. - jegyeztem meg magamban. - Miért ne? Szép neved van. - léptem közelebb hozzá.
Szegény fiú már nem tudta mit mondjon így deszkáját fel kapva az emeletre sietett.
- Nesze neked Izumo így megy nekem ez, hogy sehogy....
Olyan egy óra telhetett el de Yata nem jött vissza hozzám ezért minden bátorságot össze szedve felmenten hozzá.
Bekopogtattam az ajtón de nem jött válasz ezért halkan benyitottam és beléptem. Közelebb érve hozzá alvó arcával találom szembe magam.
- Hogyha a kopogáshoz bátorság kellett akkor ehhez? - tettem fel az arany kérdést és mögé feküdtem....
Hangos puffanásra keltem és egy vörös arcú Misakira.
- Mi-mit csinálsz itt?! - kapott sokkot.
- Aludtam.
- De van saját szobád. - magyarázta tovább.
- És? - ültem fel. - Ennyire baj lenne?
Nem tudta mit válaszoljon így inkább ott hagytam a földön ülő fiút.* lent*
- Na? - kíváncsiskodott Izumo.
Nem válaszolva neki kirontottam a bárból utólag halva, hogy még Yata utánam kiabál....
- Csaknem a vörösök lánya? Ezúttal egyedül. - ismerős hang volt így az irányába fordultam. - Hol hagytad a fiúkat? Vagy már mindenki belátta, hogy nem vagy gyerek és nem kell rád vigyázni.
- Te jesszus isten.
- Hát így örülsz nekem? Egyetlen egy valaki aki nem utált meg így köszönt.
- Miért ugorjak a nyakadba? - néztem furán.
- Elég az is ha meg mersz ölelni.
- Bokán rúglak Fushimi. - néztem morcosan
- Szóval nem ölelsz meg.
- Dehogynem, de be is verek mindjárt. - közelebb lépve megöleltem és vele folytattam az utam.
- Mi a helyzet azzal a forró fejüvel? - érdeklődött volt társa iránt.
- Misakival? Hagyjuk.
- Csak nem otthagyott? És összevesztek. Megverem.
Úgy egy pár lépést hátrálva végig mértem őt hátha mégse Saruhiko áll mellettem.
- Mi bajod?
- Ki vagy te? - kérdeztem félve.
- Tán ennyire furcsa, hogy érdekel mi van veled?
- Igen? Vagyis ezt így még nem ismerem. Meg hát amúgyis sehogy nem tudunk szét menni ha még együtt se voltunk.
- Úristen. - fogta a fejét. - Szóval nem mondta el?
- He?
- Dísznek hordod a szemüveged?
- De bafki mi vaaan!?
- Misaki szeret téged de tudod milyen a lányok közelében. Jó ég. - fogta a fejét.
- Oh...
- De mégis történt valami köztetek amitől felhúztad magad.*elmeséltem neki ami történt*
- Szerintem elég egyértelmű jeleket adtam nem?
- Az ő felfogásával jobban teszed ha elmondod neki én megyek. - fordított meg.
Csak emlegetni kellett is itt termett.
- Sajnálom ami a szobában történt. - nézett félre.
- Én is.
- Kusanagi-san felvilágosított. - mondta paradicsom piros arccal.
- Engem Saruhiko.
Néma csend ült közénk ami kezdett kínossá válni.
- Szóval akkor... - vakargatta tarkóját.
- Ha nem mered kimondani cselekedj. - öleltem meg.
- Egy valami lehetne jobb. - kezdte.
- A helyszín? Egy másik lány? Az idő?
- Tökéletes vagy nem kell másik lány. - viszonozta az ölelést.
- Akkor? - néztem furán.
- A magasság...
Na igen egy magasak vagyunk így lényegében ha egy magas polcról kell levenni valamit ugyanannyit érünk.
- Rá állsz a deszkádra és ennyi, alvásnál pedig lejebb mászok. Ennyi van itt ész. - mutattam fejemre. - Na de... Vissza menjünk?
- Igen. - engedett el majd felkapva deszkáját vissza mentünk a többiekhez....
Beléptünk a bárba és egy kisebb tapsot kaptunk.
- Valaki megnyerte a Nobel-díjat, hogy tapsolunk? - kérdeztem érdeklődve.
- Hát ha azt nem is de te drága Yata-chan szívét biztos. - ölelt meg Izumo. - Boldog vagyok, hogy végre sikerült. - súgta fülembe.
- Én is. De még egyszer ilyet találsz ki bemutatlak a papucsomnak. - veregettem vállba és mivel a többiek is hallották jót nevettek. - Yata! - szóltam mire eljött a többiektől.
- Beszéljétek meg nyugodtan a dolgokat. - adta áldását Totsuka.
- Köszi! - kiáltottam vissza.~~~
Sikeresen megbeszéltük a dolgokat Yatával így kimondhatjuk, hogy együtt vagyunk. Kisebb nézet eltérések lehet lesznek még az elején de ő is boldog és én is.
Arról nem is beszélve, hogy drága testvérem felvilágosította arról ha bármi bajom lesz meg ilyenek akkor egy imát mondhatunk Misakinak. Na meg sok másról is amiről én tudni se akartam.Esetleg más K-Project fanok? ヾ(❀╹◡╹)ノ゙
Eddig ez az egy ami nem került bele az ötletes könyvembe ugyanis ehhez nem volt semmi csak jött és elkezdtem írni 😅
YOU ARE READING
Shiro-chan és az Anime karakterek
RandomRövidebb-hosszabb történetek velem és a karakterekkel. A történetek nem fognak összefüggeni. Kedvencekkel írok,de amúgy bárkivel is szívesen írok.