Hozzád láncolva ( BakuDeku)

6.

Bakugou az ágyához sétált és leült rá, majd az ággyal szemben lévő kanapé felé biccentett.
   - Kezdj neki.
Nagyot nyeltem de nem mozdultam. A lábaim kőnehezékekké váltak.
   - Én még... én még sosem csináltam...- motyogtam miközben a fejem égni kezdett.
   - Úgy érted még sosem verted ki magadnak?- csodálkozott őszintén.
Kérdésére lehajtott fejjel csak bólintani tudtam. Anélkül is elég kínos volt az egész szituáció, hogy ezt a dolgot tudta volna, de így már még inkább az lett.
   - Miért nem?- kérdezte teljesen értetlenül.
   - M-mert nem éreztem szükségét... Sosem érdeklődtem senki iránt, így nem volt szükség rá, hogy könnyítsek magamon.- magyaráztam zavaromban még mindig lehajtott fejjel.
   - Egyetlen egy lány sem tetszett meg soha annyira, hogy felállt volna tőle a farkad?- kérdezte most már kiakadva.
 "Bárcsak meg se szólaltam volna!"
   - Nem...- válaszoltam kelletlenül.
   - Akkor a férfiakhoz vonzódsz?
   - N-nem hiszem... Még soha nem váltott ki belőlem érzéseket férfi.- motyogtam.
Mivel ezután nem szólalt meg lassan felnéztem rá. Az arcán látszott, hogy elgondolkodott, majd mosolyra húzta a száját.
   - Nézzük meg milyen érzéseket váltasz ki magadból.- biccentett ismét a kanapé felé.
 "Szóval egyáltalán nem érdekli, hogy még nem csináltam. Sőt, lehet, hogy csak még jobban felizgattam ezzel a kijelentésemmel."
Lassan a kanapé felé araszoltam, mintha csak a kínpadra tartanék. Mikor megálltam előtte kérdőn fordultam Bakugou felé.
   - Mire vársz? Csináld!- szólt határozottan.
Zavartan helyet foglaltam a kanapén és idegesen szemezni kezdtem a nadrágomban lévő tagommal.
 "Vajon meddig tudnám húzni az időt míg elveszti a türelmét?"- kérdeztem magamtól, de hamar rájöttem, hogy azt inkább semmiképp sem várnám meg.
Lassú mozdulatokkal elővettem hímtagomat, majd ügyetlenül megfogtam, úgy, ahogy pisiléskor szoktam.
   - Mozgasd a kezed.- adott instrukciót Bakugou.
Persze tudtam, hogy kell és miről van szó, csak átültetni az elméletet a gyakorlatba úgy, hogy közben figyelnek elég zavaró volt.
Miután egyik kezemmel körbefontam a testrést elkezdtem mozgatni rajta a kezem kínos óvatossággal, mintha csak attól tartanék, hogy eltörik.
   - Te tényleg most csinálod először.- jegyezte meg elképedve.
 "Eddig azt hitte viccelek? Vagy a tapasztalatlanságom adta meg számára a szánalmas tény elfogadását?"
Az óvatos mozdulatok hatására, bár kis időbe telt, de érezni kezdtem valamit, amit még azelőtt sosem. A vérem kezdte megtölteni a testrészt, miközben az fokozatosan egyre inkább megkeményedett. Kikerekedett szemmel bámultam a felálló hímtagomat miközben kissé bátrabban kezdtem foglalkozni vele.
Az érzések amik felszabadultak bennem leírhatatlanok voltak és egyáltalán nem evilágiak.
A gyönyör hullámokban tört rám, miközben már nem bírtam visszafogni magam. A hangok maguktól törtek elő belőlem és olyan ütemben kezdtem lihegni mintha sokkot kaptam volna.
A szégyenérzetet elnyomta az új érzés, ami teljesen beködösítette a fejem.
   - Ahh... mindjárt...
A következő pillanatban mint egy egy ágyúból a golyót úgy lőttem én is ki az anyagot, ami ezután beterítette a mellkasom és kicsit az arcomat is.
Lihegve feküdtem a kanapén miközben az első gondolatom az volt, hogy le akarok zuhanyozni.
   - Szép volt.- szólalt meg a mély hang mellettem, mire azonnal észhez tértem és felé kaptam a fejem.
Bakugou mosolygott mellettem, majd leült mellém a kanapéra és a kezében lévő törlőkendővel elkezdett letisztítani.
   - Nem kell... megyek zuhanyozni...- lihegtem, még mindig a történtek hatása alatt állva, mire belém fúrta izzó tekintetét.
   - Majd később elmehetsz zuhanyozni. Előbb megkapod a jutalmad.- állt fel, majd megragadta a karom.
   - Milyen jutalom?- kérdeztem kíváncsian mikor felhúzott a bútorról.
Nem szólt semmit, csak az ágya oszlopához vezetett. Ezután az ágyról felkapott egy kötelet, mire a szemem kikerekedett.
 "Az meg mikor került oda? És... mégis mire készül vele?"
A pánik azonnal elnyomott minden korábbi érzést a testemben és csak a közelgő vészre tudtam koncentrálni.
   - Azt mondtad jutalmat kapok...- mondtam kétségbeesetten miközben az ágy oszlopához kötözte a kezeimet.
   - Azt kapsz.- térdelt le miután végzett a kezemmel.
Kikerekedett szemmel figyeltem ahogy kezébe veszi tagom, miközben semmit sem értettem.
   - M-mi te...- motyogtam mire felnézett rám.
   - Miközben figyeltelek csak az járt a fejemben, hogy milyen hangokat adnál ki, ha kielégítenélek. Érezd magad megtisztelve. Eddig csak két rabszolgámat szoptam le.
   - D-de én most mentem el...- szóltam kifogást keresve, mire elnevette magát.
   - Elhiszed, hogy képes leszek újra feléleszteni a kicsikét?- mosolygott, majd hirtelen komoly hangnemre váltott.- De ne merj a számba élvezni.
A vészjósló hangját halva teljesen biztos voltam benne, hogy valami nagyon rosszat tenne velem, ha megtenném.
Reagálni sem tudtam, mert egy pillanat alatt elnyelte az egész tagom, mire levegő után kaptam.
Azonnal gyors tempóra váltott, amit a testem nem igazán tudott követni. A farkam pedig azonnal felállt.
   - Ahhh... Neh... V-várj... Ez túl... túl gyors...- lihegtem, de nem is figyelt rám. Nyelvével ide-oda szánkázott rajtam, miközben gyakorlott mozdulatokkal húzogatta a bőrömet. Úgy éreztem mindjárt felrobbanok.
   - Ahh... Ka-Kacchan... neh... hagyd... abbah...
Olyan tempóban csinálta, hogy rövid időn belül már éreztem, hogy egy jó adag sperma tervez kitörni belőlem, mire feleszmélve próbáltam figyelmeztetni őt.
   - Ka-kacchan... min-mindjárt el-elmegyek...- nyögtem, de ahelyett, hogy elhúzódott volna tőlem folytatta.
   - Nem... bírom... tovább...- nyögtem fájdalmasan miközben az ijedségtől vezérelve megpróbáltam kiszabadítani a kezeimet, hogy utána el tudjam tolni magamtól. Mindezt teljesen esélytelenül, mert annyi erő sem volt bennem, hogy megmozdítani tudjam őket.
   - Kacchan...- nyögtem már szinte hangtalanul, mire feladva a küzdelmet belé eresztettem az összes felgyülemlett anyagot.
Ezután azonnal elvált tőlem és felállva lenyelte azt, majd megtörölte a száját.
   - Sajnálom...- suttogtam.- De lehetetlenre kértél.
Lihegve és résnyire nyitott szemmel néztem bele izzó szemeibe, miközben elkezdte kioldani a kötelet. Mikor a kezeim szabadokká váltak erőtlenül hulltak le magam mellé, miközben a lábaim is teljesen feladva a szolgálatot rogytak össze, de mielőtt a padlóra zuhantam volna egy erős kéz megtartott. Egyik kezét a fejem alá helyezte, míg a másikkal a hátamat tartotta. Belenézve a vörös íriszekbe úgy éreztem elnyel a tűz, szívemet pedig furcsa biztonság érzett töltötte meg, így nyugodtan hunytam le a szemem, és hagytam, hogy kimerült testem álomba merüljön.