Szivárványhíd (Befejezett) (Taekook ff)

69 9=10

Ott volt a két vékony csíkocska a teszten. Néhány másodpercig mindhárman csak némán nézték a kis műanyag kazettát, ahol a két egyszerű vonal azt jelezte, hogy egy új fejezet kezdődik az életükben.

Legelőször Eon Jin eszmélt. Taehyung sűrűket pislogott, és azon törte a fejét, hogy ez a két csík vajon tényleg ott van-e vagy csak az ő szeme káprázik. Jungkook ezzel szemben meredten bámulta a vonalakat, és arra gondolt, hogy "Ó, édes istenem!". Eon Jin ránézett a két hallgatag fiúra, majd így szólt:
- Nos, uraim, azt hiszem, terhesek vagyunk.
Mindkét fiú szeme elhomályosult, a fiatal lányra néztek, akinek fülig ért a szája, aztán egymásra. Automatikusan egymásba kapaszkodtak, majd Eon Jin felé nyúltak, aki magához ölelte a két síró kisfiút.
- Gratulálok nektek és magamnak is!

Taehyung és Jungkook nem beszélt sokat, de annál többet érzett. Az első napokban el sem hitték, aztán lassanként hozzászoktak a gondolathoz, hogy hamarosan kisbabájuk fog születni. Karácsony este hármasban feküdtek a pléd alatt filmnézés közben, Taehyung volt középen, de igazából négyen. Vagyis öten, de az ötödik nagyon szőrös volt és ugatott. Az újévre pedig Daeguba repültek. A Kim-szülők megtudták a nagy hírt, és a kezdeti sokk után már örülni is tudtak. Az első unoka érkezésének a híre akkor is az első unoka érkezésének a híre volt, ha a körülmények nem voltak teljesen hagyományosak. Jeong Gyu komolyan kezdett megedződni testvérei mellett, más választása nem is nagyon volt.

Eon Jin kicsattant a boldogságtól, a két fiú pedig úgy bánt vele, mint egy felbecsülhetetlen értékű dologgal, és egyébként pontosan az volt számukra. Az első ultrahangra is természetesen hármasban mentek, és bent tartózkodhattak a vizsgálóban, ugyanis a nagyon szépen megfizetett választott orvos képben volt. A váróban ültek párok, magányos leendő anyák, és az, hogy valaki egyből két férfival érkezett, csak kisebb feltűnést okozott. A kérdő tekintetek egyikőjüket sem zavarták, ugyanis bent az a kis pötty a monitoron fénysebességgel tudta euforikus állapotba taszítani a jelenlévő Kimeket és Jeonokat, akik ezen kívül semmi mást nem éreztek.

A kezdeti mámoros napokat hamarosan felváltotta a hányás hónapja. Eon Jin nem nagyon bírt enni, de azt a kicsit is kiadta magából, amit nagy nehezen lenyomott a torkán. A fiúk számára aggasztó volt, ahogyan a fiatal lány falfehér arccal rendszeresen rohant a mosdóba, és nagyon frusztrálta őket, hogy nem állt módjukban segíteni. Eon Jin azonban folyton csak azt ismételgette, amikor éppen nem hányt, hogy az egész csak azt jelenti, hogy minden rendben van.

A vizsgálatok szerencsére mindig megerősítették őket ebben, sőt valahol a harmadik hónap körül az is kiderült, hogy Bora tényleg Bora lesz. Vagyis kislányt vártak. Mivel a hagyomány szerint ekkor lecsökken az esélye annak, hogy veszélybe kerüljön a terhesség, a kiscipő is lekerült a polc tetejéről. Az egyiket Taehyung, a másikat Jungkook hordta magával mindenhová. A magzat egyre kivehetőbb formát öltött, bár ekkor még inkább hajazott egy földönkívüli lényre, mint egy csodálatosan szép kislányra.

Aztán elérkezett az ideje annak, hogy Jungkook családját is beavassák. Jeonhyung és Honey nagyon örültek a hírnek, sőt eleget téve korábbi ígéretüknek, saját gyermeküket is néha Jungkookék gondjaira bízták, és mindig jó állapotban kapták vissza őt, ami bizakodásra adott okot. Márciusban közepén invitálták meg a Jeon-szülőket magukhoz, de már a meghíváskor lehetett gyanakodni arra, hogy mi áll a háttérben. Jungkook édesanyja szépen felkészítette férjét az elkövetkezendőkre, neki tulajdonképpen ideje sem volt megtorpanni, ott volt élete párja, akit pátyolgatnia kellett. Utóbbi becsületére legyen mondva, hogy hősiesen vette az akadályokat.

Májusban Eon Jin hasa látványosan nőni kezdett, innentől fogva meghallgatásokra sem járt el, bár egyszer kimondottan terhes nőt kerestek. Eon Jin azonban úgy gondolta, hogy ez az ő számára, vagy inkább az ő számukra nem opció. A bátyjáéknak nem is szólt róla. A két fiú pedig nem győzte simogatni a kerekedő pocakját, igaz, Jungkook eleinte nagyon zavarban volt tőle. Ő volt viszont egyedül így a dologgal, úgyhogy hamarosan túltette magát rajta. Azt pedig, hogy érezze a kezével, ahogyan Bora rugdos, kár lett volna elszalasztania.