A 17. Nyár [Katsuki Bakugou x Reader] [ BEFEJEZETLEN]

6. fejezet: Szesz

Nem tartott sokáig a feketeség. Csak egy pillanat. Azt éreztem, hogy nem tudok több alkoholt a szervezetembe juttatni és ez nagyon ritka dolgok egyike. Kurvára részeg voltam. Nagyon, nagyon részeg.

-Figyelj szöszikém. - mondtam és közelebb mentem a fiúhoz igazából rá estem 

- Mi van? - kérdezte és fintorgott. Ő nem volt annyira részeg mint én 

- Neked ez az utolsó éved a gimidben ugyika? - mosolyogtam 

- Aha. 

- Az jó 

- Miért kérded?

- Nem tudom. De miért vagy megint ilyen gonosz? - mondtam és elmentem tőle és leültem a sarokba. Katsuki csak nézett .

- Bocsánat? Azt hiszem? - nézett értetlenül. Felálltam és "ráültem" a kanapéra. Igazából arra is rá estem 

- Olyan felesleges erőm van. Tudtad? - kérdeztem tőle és a hátamra fordultam majd a plafont néztem 

- Miért mi az? 

- Csukott könyvből tudok olvasni - mondtam nagyon komolyan. A fiú meg nevetett rettenetesen- Nagyon gonosz ember vagy Katsuki! - jelentettem ki. Aztán közelebb jött Katsuki a fotelhez és felém magasodott 

- Bocs. De nagyon vicces. Az én erőm a robbantás. - mondta dicsekedve. Nem szóltam semmit mert elaludtam. - Hé!...Hé!...(Név)...- mondta és lenézett rám mert eddig az ablakon kifelé nézett ami a kanapéval majdnem szemben volt. - Oh. Elaludtál... -jelentette ki halkan.

Keresett egy pokrócot és betakart engem majd kihúzta a fotelt. Lekapcsolta a lámpákat majd befeküdt mellém. Majd ő is elaludt. Reggel az ébresztőm hangos rikácsolására ébredtem. 

- BAZDMEG! - ordítottam fel mert megijedtem. Hirtelen megszédültem. És körbe néztem. Katsuki fél meztelenül mellettem fekszik. Amitól felordítottam mert meglepett és ijedt is voltam. Ennek hatására ő is felkelt. 

- Mit sipákolsz itt?! - kérdezte dühösen 

- Mi? Mi? Mi? Ugye nem... Ugye mi nem....

- Nyugi. Nem szeretkeztünk. Még mindig szűz vagy mint Szűz Mária.- nevetett

- Ilyet mondtam neked. - döbbentem le hülyeségemen

-Igen. - nevetett kicsit

-Az komoly. A hülyeségem határtalan. De vissza térve. Most nagy kő esett le a szívemről. De akkor miért vagy itt mellettem? - kérdeztem 

- Mert. Nem lehetek itt?! Vagy mi!?- kérdezte 

- Jó nyugi. -csitítottam el

Majd felkeltem a kanapéról. Igazából felültem. Nagyon szarul voltam. Nagyon, nagyon másnapos. 

- Többet. Nem. Fogok. Inni. - mondtam tagoltan. Katsuki csak nevetett. - Ha már úgy is láttál részegen megkell jegyeznem nagyon szép és kidolgozott a felső tested. Szép munka! Tetszik. - dicsértem meg nem tudom miért. Kicsit megszeppent először aztán válaszolt. 

- Nos, köszönöm. - mondta és arcát felém fordította 

- Hány- nem tudtam végig mondani mert majdnem elhánytam magam. Rohantam a mosdóhoz. És a nap felét ott is töltöttem. Aztán kijöttem. 

- Nagyon szarul nézel ki - mondta és ő ott ült a kanapé szélén egy melegítőben. Egy polót még most sem vett fel 

- Ölelj meeeeg! Kérlek. - mondtam és majdnem elsírtam magam.

- Nem foglak. - mondta határozottan 

- Légyszi. 

-Nem.

-Légyszi.

- Nem foglak.

- Nagyon. nagyon, nagyon, nagyon szépen kérleeek. - mondtam és egyre közelebb jöttem 

-Hagyjál már. - mondta és telefonozott. Pici kínos csönd lett köztünk majd elkezdtem:

- Senki sem szeret! - mondtam és elbőgtem magam. Majd újra bementem a mosdóba.

- Jó. Csak ne bőgj. - mondta és felállt a kanapéról én meg kijöttem a mosdóból.

- Ez az! - mosolyodtam el. Megöleltem. Rácuppantam mint egy pióca. De jól esett. Melegség árasztotta el a testemet és hallgattam a szívverését. - Köszönöm. - mondtam és elengedtem 

- Légy üdvözölve. - mondta és vissza ült a kanapéra. Teljesen elrontotta a hangulatot.