Dnf || Utállak. Enemies To Lovers [BEFEJEZETLEN]

Jóban vagyunk?

*George szemszöge*

Annyi kérdésem volt az élethez..
De jelenleg a legfontosabb kérdésem,hogy mi van velem,és Clay Hudson-nal?

Hirtelen öri-barik lettünk?
Ennek semmi értelme.
Ő egy fasz, miért barátkozok vele?
Próbálom kerülni,de Drista-nak megígértem,hogy korrepetálom.

A gyerekeknek nem tudok nemet mondani:(

...

-Hé,Georgie, mióta van ilyen jó segged?-Kérdezte Clay hangosan röhögve a barátaival.

-Akkora egy perverz pöcs vagy!-Mondtam.

-Naa, tudod hogy szeretlek~..-Nyávogott Clay,majd közelebb lépett.

Felpofoztam,majd ordítottam egy sort a haverjaival.
Ezt meg mégis hogy gondolták?
Paraszt gecik!

...

Suli után rohantam Drista-t korrepetálni, hogy végezzünk,még mielőtt Clay hazaér.
Még volt egy órája + edzése, szóval mára már megúsztam a faszságát.

Vagyis csak azt hittem..

*Dream szemszöge*

Eltört a kezem az edzésen..
A kórházba kötöttem ki,ahol begipszelték,majd mehettem haza a faszomba. Fél négykor hazaértem,de csodálkoztam,hogy George előbb ott volt már,mint én.

-Davidson?-Kérdeztem.

-Hudson? Te mit keresel i- Te jó ég,mi történt a karoddal??-Futott hozzám George.

-Ez hogy sikerült? Jól vagy?-Kérdezte Drista.

-Jobban vagyok már,de a karom eltört.. Edzésen Sapnap véletlenül fellökött..-Mondtam.

-Nick Armstrong? Wow, ennyire vigyáz a legjobb barátjára?-Kérdezte George a szemét forgatva.

-Áh, semmiség.. Majd rendbe jövök!-Mosolyogtam.

-Semmiség? Mindig is hülye voltál,de szerintem most mégjobban az agyadra ment ez az egész!-Mondta a húgom.

-Kuss,hugi. Mondom jól vagyok. Ti csak tanuljatok tovább,vagy mi..-Mondtam majd felmentem a szobámba.

*George szemszöge*

Most a szokásosnál is furább volt Clay.
Láttam,hogy valami nincs rendben.

Bocsánatot kértem, Drista-tól,majd felmentem Clay szobájába.

-Hé, minden rendben? Szarul nézel ki..-Mondtam.

-Ja, kösz,tudom.-Mondta,majd elfordult.

-N-nem úgy értem. Szomorú vagy.-Jelentettem ki.

-Nem igaz!-Emelte fel a hangját.

-Valóban? Clay,elmondtam neked mindent ami velem és az apámmal történik,te jössz.-Mondtam.

-Hát jó.. Én és Nick összevesztünk edzés előtt. Bár nem hiszem,hogy direkt lökött fel,ő is stresszes volt játék közben.