VegasPete - KP 2

515 24 2
                                    

PORSCHE

Nagyon korán ébredtem, talán mert megszoktam, hogy Pete temetése miatt majdnem minden nap hétkor kellett kelnem, hogy induljak a templomba. Esetleg egy másik ok lehet az üresség mellettem az ágyban. Nem volt nyoma Kinn-nek sem a fürdőszobában, sem az irodában. Szóval megmostam az arcom és a fogam, aztán elindultam megkeresni Kinn-t. Nem szoktam hozzá, hogy nem sétálgat elfoglaltan a szobában, mikor felébredek. 

Milyen dolgod van ilyen korán reggel?

„Korán keltél? Mi a helyzet?” Arm a lépcsőn sétált felém, így bólintottam, hogy üdvözöljem.

„Láttad Kinn-t?”

„Az imént láttam, hogy Pete szobája felé sétál. Mi a baj?”

„Semmi. Hová mész?”

„Megyek meleg tejért egy másik korán kelőnek. Később le akar majd jönni, hogy megkeresse Pete-t.”

„Oké.”

Búcsút intettem Armnak és egyenesen Pete szobájához indultam.
Nem tudom, mi dolga lehet Kinn-nek ilyen kora reggel Pete-tel. Ahelyett, hogy hagyná Őt pihenni… és Khun szintén. Biztosan egész nap üldözni fogja Pete-t.

„Tudtál aludni az éjjel?”

Hallottam Kinn hangját a résnyire nyitott ajtón, ahogy Pete-t kérdezi. Lassítottam, nem mentem be azonnal.

„Nos, még nem nagyon aludtam. Megyek a terembe és edzek egyet.”

„Mire gondolsz? Vegas?”

„…”

„Pete, inkább megkérdezem egyenesen.”

Kinn hangja megenyhült és én megálltam. Talán azért jött le ilyenkor beszélni Pete-tel, mert nem akarta, hogy más tudjon róla. Akárhogy is, nagyon jól tudtam, mire kíváncsi Kinn. Valószínűleg ugyanarra, mint én.

„Igen?” Az ajtó mellett álltam és hallottam Pete halk hangját.

„Mit tett veled?”

Csendben maradtam, mert ez volt az, amit én is tudni akartam. Pete-n zúzódások voltak, de nem olyanok, mintha valaki megtámadta volna. Továbbá hallottam az alárendelt család brutalitásáról. Ha rajtakaptak valakit, hogy kémkedik utánuk, nem hagyták életben. Pete viszont épségben szökött meg. Ezt is furcsának találtam.

„…és fogva tartott.”

„Hol?”

„A szobájában.”

„Bántott téged?”

„Nos, először.”

„És később?”

„…”

Pete hangja egyre csendesebb lett. Nem tudom, mi történt, de a légkör nagyon kényelmetlen volt a szobában, még én is éreztem a szobán kívül.

„Miért nem léptél kapcsolatba velem, Pete?”

„Aznap, mikor mindent elküldtem neked Khun Kinn, a telefonom lemerült. Elbújtam a szekrényben, de Vegas elkapott. Azután nem tehettem semmit.”

„Pete, sajnálom. Biztos mérges vagy rám, gyűlölsz. De hajlandó vagyok felelősséget vállalni, mindenért, ami történt. Mekkora kártérítést követelsz? Vagy ha valamit akarsz tőlem, mondd el. De minden félreértés volt. Azt gondoltam elmentél pihenni a nagyszüleidhez. Mióta dolgozol nekem? Olyan hülye vagyok. Tényleg sajnálom.”

„Khun Kinn, miért kérsz bocsánatot? Megértem. Amíg valójában senki nem feledkezik meg rólam, örülök.”

„Úgy tekintek rád, mint az öcsémre, Pete. Mit kérnél tőlem? Mondd el.”

VegasPete Story-Vegas és Pete történeteOù les histoires vivent. Découvrez maintenant