VegasPete Story-Vegas és Pete története

SPECIAL 4

-Pete-

"Vegas elkezdett reagálni, de a test ellenállásban van az agyrendszerrel, ami rángásokat okoz, de emiatt nem kell aggódni. Pete, mi történt az imént?" Dr. Top váltakozva nézett rám és Macau-ra, majd elhallgatott, mielőtt Macau mellé telepedett volna.

"Macau, szeretnél néhány rágcsát? Eljössz velem a földszintre?" Mosolygott Macau-ra, aki fejét lehajtva ült.

"Itt akarok lenni a bátyámmal." Felelte remegő hangon.

"Menjünk ki egy pillanatra. P'Pete itt marad a bátyáddal. Macau, menjünk, szívjunk egy kis friss levegőt. Bármi miatt is érzed magad rosszul, engedd el." Dr. Top felé nyúlt s gyengéden megsimította Macau fejét.

"Macau, menj ki és egyél egy kis rágcsát Dr. Toppal. Vigyázok a bátyádra." Megöleltem, majd egyenesen a szemébe nézve elmosolyodtam, mint mindig.

"Pete, a baba..."

"Ne gondolj olyasmire, ami még meg sem történt. Minden rendben lesz." Próbáltam megnyugtatni, annak ellenére, hogy a mentális állapotom annyira instabil volt, hogy szinte alig álltam a lábamon.

"Szóval menjünk le és vegyél egy sütit P'Pete-nek is. Talán P'Pete is fáradt most, ugye?" Macau lassan bólintott egyetértve Dr. Top szavaival.

Dr. Top megragadva Macau kezét felhúzta a kanapéról, majd mindketten kisétáltak. Én lassan Vegas ágyához sétáltam és leültem a szokásos székre.

Vegas azt mondaná, hogy Macau nem sikoltozna semmilyen fájdalomtól vagy éppen a vértől, ami néhány órával ezelőtt a padlót borította, de én féltem, hogy ami történt az Macau életének bűnösségévé válik és rosszabbá teszi a helyzetet.

[MÚLT HÉT]

Dr. Top behívott, hogy beszéljen velem Vegas felépülésének haladásáról. Egyedül az agya volt az, ami nem igazán reagált, de összességében minden megfelelően haladt.
Ami inkább aggódásra késztette Dr. Topot az Macau volt.

"Konzultáltam Macauról egy barátommal, aki pszichiáter és depresszióval diagnosztizálta a viselkedése alapján."

"Depresszió?"

"Igen. A betegséget az agyban rendellenesen kiválasztott anyagok és a rossz mentális állapot okozza. Ha nem kezelik vagy nem javul a helyzet, nagyon veszélyes lehet."

"Akkor mit kellene tennem?"

"A legrosszabb pillanatokban azzal a személlyel akar lenni, akivel a legkomfortosabban érzi magát. Láttam, hogy Macau nagyon bízik benned és gyorsan közel került hozzád. Szerintem képes leszel segíteni neki."

"Kérlek, mondd el, hogy hogyan segíthetnék neki!"

"Csak ne hagyd, hogy túl sokat agyaljon. Ne kerüljön stresszes helyzetekbe. Ne hagyd, hogy veszekedjen olyan emberekkel, akik erősen befolyásolják az elméjét és fokozatosan taníts meg neki, hogy töltsön több időt a valódi világban. Fokozatosan fogjuk tanítani őt, fokozatosan beszélgetünk vele, így az elméje erősebbé válik és a tünetek enyhülni fognak."

"Rendbe fog jönni?"

"Igen."

"Vegas, sajnálom Macaut és sajnállak téged is. Miért kell, hogy így szenvedjetek mindettől?" Rogytam le az ágyra s karomat Vegas dereka köré fonva gyengéden átöleltem.

"Mikor fogunk túljutni ezen az időszakon? Fáradt vagyok. Még mindig van bennem remény, ugye? Nem tudok normálisan aludni ezekben a napokban. Aggódtam, hogy ha késő este ébredek fel már nem lesz itt senki. Ismét egyedül érezném magam? Félek, hogy ha leveszem rólad a szemem és nem fogod hallani a hangom azt gondolod majd, hogy ismét egyedül vagy. Félek, hogy kétségbe fogok esni. De azt akarom, hogy tudd, itt vagyok. Nem megyek sehová." Öleltem át szorosabban és hagytam, hogy a könnyeim utat törjenek magunknak. Egy kicsit felfedni a gyengeségemet a szívemben jó érzés volt.