VegasPete Story-Vegas és Pete története

SPECIAL 1

-Pete-

Ezúttal a konfliktus a fő család és az alárendelt család között szörnyűbb volt, mint valaha. A rémület a szívemben azonnal megsokszorozódott, amikor megláttam, hogy Vegas besétál a második család testőreivel.

Egy héten keresztül próbáltam meggyőzni magam arról, hogy ne legyek egy olyan személy miatt összezavarodva, mint ő. Mennyire is fontos számomra a kötelezettségem? Nagyon fontos. Folyamatosan ismétgettem magamnak, hogy ki is okozott fájdalmat és ki adott kedvességet nekem. Rá kellett jönnöm, hogy a legapróbb gondolattól sem szabad megrendülnöm, az előttem álló helyzetre kell összpontosítanom.

Az eltökéltség és a bátorság, amivel rendelkeznie kell a fő család főtestőrének. Mindig is nehéz feladat volt. Próbáltam kontrollálni az érzéseimet és csak előre nézni úgy, mintha Vegas nem is létezne, de minduntalan szembekerültünk egymással, az az éles szempár rám szegeződött...mégha emiatt nyugtalanná is váltam minden erőmmel azon voltam, hogy mindent az elmém legmélyére temessek.

A helyzet egyre feszültebbé vált, amikor Khun Kan és Khun Korn hevesen vitatkozni kezdtek. Nem értettem a történetet, de úgy éreztem, mintha Porschról lenne szó. Porsche megkért, hogy segítsek megtalálni az igazságot. Nagyon depressziósnak tűnt és majdnem minden nap vitatkoztak Khun Kinn-nel. De nem számít mennyire szerettem volna segíteni neki, nem tudtam, hogy hogyan.

A zuhogó eső és a sötét égbolt közepette a fő család és az alárendelt család között kialakult helyzet egyre rosszabb és rosszabb lett. A két család összecsapott, az alárendelt család áttörte a kaput, fegyverek hangja süvített a levegőben.

BANG!
Teljesen felkészültem a harcra. A pisztollyal a kezemben az alárendelt családra és a testőrökre céloztam, de a helyzet összezavart, amikor mindannyian elfutottak mellettem, mintha levegő lennék.

"Mi?"

Fordultam az emberek után, miközben mérlegeltem a helyzetet. Túlságosan sértő volt, amit tettek. A fő testőre vagyok a fő család legidősebb fiának! Itt állok! Nem láttok engem? Vagy már meghaltam? Anélkül haltam meg, hogy realizáltam volna, de az utolsó gondolatom a munkaszeretetemhez volt köthető, ezért most itt vagyok?

"Nem bírom tovább!"

Miután senki sem látott, odasétáltam a második család egyik testőréhez, aki épp Armmal harcolt s megragadva neki vágtam egy fának.

"Rád hagyom őket. Először ellenőrzöm Khum Tankhunt." Mondta Arm, mire bólintottam.

De minél keményebben küzdöttem ellenük, annál idegesebbé váltam, mert nem támadtak vissza. Csak védték önmagukat, mintha nem mernének cselekedni ellenem. Lehet azt gondoljátok, hogy gyenge vagyok, mert a testem nem hasonlítható össze a tiétekkel, de a képességeim bárki képességét meghaladják.

Mindenkit elkaptam, aki elfutott mellettem. A kezeim megragadták az egyik barom gallérját és a földre rántották, de a testem hirtelenjében ledermedt. A káosz bekúszott az elmémbe, amikor megláttam, hogy Khun Kinn fegyvert szegez Vegas fejéhez. A szívem megremegett, ahogy képek villantak be az elmémben arról, hogy Khun Kinn valóban golyót röpít Vegas fejébe.

"Mielőtt a második unokatestvérem megölne, megbízhatom egy dologgal?"

"Bízd a pokolra!"

Anélkül, hogy az eszemre hallgattam volna olyan erővel támadtam neki Vegasnak, hogy mindketten a földre zuhantunk. Próbáltam elzárni minden lehetséges menekülési útvonalát.

"Barom!"

Lángoltam a haragtól. Az öklöm még nem célozta meg az arcát. Mérges voltam magamra, amiért ok nélkül ezt teszem és mérges rá is, azokért a szarságokért. Nem bírom tovább.