Can i kiss you? | changlix

13

Amikor Felix hazajött, az első dolga az volt, hogy felment a szobájába. Szerencséjére Changbin még nem volt otthon, így nem kellett szembenéznie az idősebbel.

Felkapott egy törülközőt, majd kisétált a szobából, és a forró zuhany alá állt, hagyta, hogy a meleg víz végigfolyon bőrén, miközben lehunyta szemét, és egy pillanatra pihenni hagyta elméjét.

Zuhanyozás után a törülközőt a derekára tekerte, kilépett a fürdőszobából és visszament a szobába. Amint kinyitotta az ajtót, meglátta az íróasztalánál ülő fekete hajú fiút.

Felix riadtan hátrahőkölt, és tágra nyílt szemekkel nézett Changbinra, aki úgy tűnt, nem vette észre, mert fejhallgató volt rajta, és a zene ütemére billegette fejét, miközben írt egy papírra.

Felix óvatosan lépett be a szobába, remélve, hogy Changbin nem áll szóba vele, becsukta az ajtót, és a szekrényhez sétált, hogy kivegye a ruháit.

- Ó. Szia Felix. - üdvözölte az idősebb a fiatalabbat, aki csak most vette észre, hogy a szobában van, levette a fejhallgatóját, és félretette az íróasztalra, és a székében az ausztrál felé fordult.

Changbin hangjára Felix egy pillanatra megrándult, majd lassan megfordult, és kérdőn mosolygott. - S-szia...

Changbin az előtte álló testet fürkészte, és nyelt egyet. A fekete hajú túlságosan elfoglalt volt Felix tejszínű és hibátlan bőrének gyönyörködésével, hogy észre sem vette, mennyire vörösödik éppen a fiatalabb.

- Ööö, Changbin?

Az idősebb észre sem vette, hogy bámulni kezdte, és hevesen megrázta a fejét, hogy megszabaduljon a gondolataitól, ártatlanul nézett Felix szemébe, aki mostanra úgy nézett ki, mint egy paradicsom.

- Elnézést, csak el gondolkoztam valamin. - Changbin próbált szabadulni a helyzetől, igazolva bámulását, és gyorsan visszafordult, hogy tovább dolgozzon a szövegen. Visszatette a fejhallgatót, és hagyta, hogy a hangos zene dübörgjön a fülében, megpróbálva elhallgattatni hangos gondolatait.

Felix ajkain kiszabadult egy megkönnyebbült sóhaj, amikor Changbin visszafordult, és másra fordította a figyelmét.

Felix gyorsan belebújt a ruhájába, majd az ágyához sétált, hogy lefeküdjön. Nem törődött vele, hogy a haja még mindig vizes, túl fáradt volt ahhoz, hogy megszárítsa, jól tudta, hogy másnap valószínűleg megfázik.

- Komolyan így akarsz aludni? - Changbin kritikusan szemügyre vette Felix nedves haját, miközben félretette a fejhallgatóját, és azt tervezte, hogy ő is lefekszik. Felix csak egy gyors pillantást vetett rá, vállat vont, és ismét a telefonjára fordította figyelmét.

- Beteg leszel, Lix... - sóhajtott Changbin, és röviden lehunyta a szemét, így nem látta, hogy Felix összerándul a becenév hallatán.

- Nem leszek beteg. - Felix idegesen dadogta. Szeme még mindig makacsul a telefonjára szegeződött, úgy tett, mintha csinálna valamit, de valójában csak a kezdőképernyőt bámulta.

A fekete hajú srác tudta, hogy nem tud hatni Felixre, elengedte, befeküdt az ágyba, és elővette a telefonját, sms-t írt a szüleinek és megnézte a közösségi oldalakat.

Csend honolt a szobában, csak a körmök koppanását lehetett hallani néha a képernyőn.

Felix halkan felsóhajtott, majd az éjjeliszekrényére tette a telefonját, felkapcsolta a kacsalámpát, amelyet Changbin adott neki. Hátat fordított a szobának, szorosan magához ölelte a plüssállatát, lehunyta a szemét, miközben arra gondolt, hogy valaki mást ölel.

- Jó éjszakát Lix.

Felix szeme elkerekedett, ahogy hallotta, hogy Changbin lágy hangja betölti a szobát, érezte hogy szíve hevesen dobog a mellkasában. Felix szorosan lehunyta a szemét, és testét jobban a plüssállathoz szorította.

- J-jó éjszakát, Bin.