6.fejezet

130 3 0
                                    

 Nagyon tetszett neki, hogy mindenütt fával és bokrokkal van tele ültetve, amik gyönyörűen ápolva vannak. A tónál is van egy nagy lombos gesztenyefa, ami nagy árnyékot ad. A medencék mellett, pedig egymás után, azok a szépséges pálmafák, amiknek a törzse fehér, fehér meg a zöld levelei szétbomlanak. Aztán ugye az egész birtokot fakerítés kerítette körül, amit teljesen benőttek a színesebbnél színesebb virágok.

 - Szuper, akkor ennyi is lenne. Majd bent a házban később körbevezetlek, most gyertek igyunk meg valami frissítőt aztán majd megismerkedhetsz az itt dolgozókkal és bemutatlak a fiamnak - mondta Róbert, majd visszafelé sétáltak a lovaglópályák felé, ahol észre se vette azelőtt Isabell, hogy egy kis kávézó áll mellettük. A felnőttek espressot rendeltek, a lány pedig limonádért kért dupla jéggel. Muszáj volt valami hideget innia, mert ma nagy hőség lett, és már nagyon melege volt. Mikor elkészült az italuk, felmentek a lépcsőn a fenti emeletre, hogy ott fogyasszák el az üditőjüket. Onnan fentről gyönyörű panoráma nyílt, az egész birtokra. Látni lehetett mind azt, amit körbejártak, és innen a lovaglópályán fojt edzést is sokkal jobban lehetett nézni, ami pont előttük nem messze zajlott. Épp egy szürke ló közeledett az egyik akadály felé, a nyergében egy lánnyal, aki Isabellel lehet egy idős. Nagyon szépen közelítettek az akadályhoz és hibátlanul át is vitték. Majd a rudat feljebb állították, így már azzal a magasabb akadállyal kellett próbálkozniuk. A közelítése vágtában, megint gyönyörűen ment, viszont az utolsó lépést elhibázták, így a legfelső rudat leverték. Viszont a lány , ahogy a teraszról csodálta őket, azt kívánta, bárcsak ő lehetne annak a lónak a nyergében. Persze ő ezelőtt ugratni még nem tanult, de galoppban is már tökéletesen megtudta tartani az egyensúlyát.

 Majd hirtelen az ábrándozásából, az apja hangja ábrándította ki.

 - Drágám, már mennünk kell anyáddal, nehogy elkéssünk. Ugye jól elleszel? - kérdezte, mire a lány rögtön válaszolt.

 - Persze, ahogy tudok berendezkedek és meg szeretném ismerni a többieket is.

 - Szuper, örülök, hogy tetszik a hely - mondta az anyja, majd Isabell kíséretében vissza felé sétáltak a kapu előtti parkolóhoz.

 - Érezd jól magad! És majd hívj minket, ha van időd köszöntek el egymástól, majd a szülei beszálltak a négykerék meghajtású járműbe és elhajtottak. Isabell amíg látta a kocsijukat, utánuk integetett, majd mikor az már befordult a sarkon és eltűntek a szeme elől, visszafelé indult. 

Nyári SzerelemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora