Nyári Szerelem

18.fejezet

  Miközben Alex és Isabell az istállók felé tartottak kettesben, hogy megetethessék a lovakat, a lánynak végig csak a fiún járt az esze.  Míg így is, hogy ott állt nagyon közel mellette. Arra a mosolyra gondolt, amit sokszor szokott látni tőle. Nagyon szép arca van! Persze neki nincsenek pattanásai! Vagyis annyira nem tűnt fel eddig. Fú, csak nehogy elájuljon! Az kéne még... De miért van az, hogy minden egyes alkalommal, mikor megpillantja a fiút, ennyire rosszul lesz és... hát valami meleg bizsergető érzést is érez...? Lehet, hogy az csak a hőség miatt van. Jó most épp nincs annyira meleg, de... lehet a hideg miatt is... biztos valami időjárás front érzékenysége van! Vagy mi van hogyha????? Naa, neee! Dehogyis, ezt azonnal el kell felejtenie! Az nem lehet! Vagy... mégis? Mi van, ha tetszik neki a fiú??? Jajj, ez annyira gáz! De nem is... vagyis még soha senki sem tetszett neki! De tényleg, sosem érzett így senki iránt eddig. És sosem viselkedett ilyen hülyén, mint mostanában, mikor majd felfordul a gyomra izgatottságában..

- Hé, jól vagy? - kérdezte Alex, akit észre se vett a lány, hogy már épp előtte áll.

- Ööö... igen. Igen, jól vagyok - válaszolta Isabell zavarban, majd keresett valami menthetőt, hogy a fiú nehogy azt higgye, hogy megbuggyant. - Bocsi, csak megint nagyon elgondolkoztam. Na, szerencsére sikerült valamit mondania! És még nem is hazudott, hanem az igazat mondta. Tényleg csak elgondolkozott. De azt nem kell tudnia, hogy miről! Erre a fiú csak szélesen elmosolyodott, majd mintha jól mulatna a lányon, ment tovább előre felé.

 - Nem gondolod, hogy túl sokat gondolkodsz? - kérdezte szórakozottan.

 - Ööö... - na erre most mit válaszolhatna? Igen sokat gondolkozik, de azt nem kell megmondania neki. De szerencsére nem is kellett válaszolnia, mert a fiú folytatta.

 - Ne gondolkozz annyit. Az élet megy, ahogy megy. Lazíts! - mondta egy vállrándítással és egy laza mosoly kíséretében. Jajj, már megint az a mosoly! De amúgy komolyra fordítva a szót, teljes mértékben igaza van. Nem kellett jobban elmagyaráznia mit értett azon, hogy az élet megy, ahogy megy, mert a lány nagyon jól értette. Nem kell folyamatosan azon görcsölni senkinek se, hogy hú, hogy fog ez sikerülni, meg nem is kell megtervezni semmit előre, mert az úgyse úgy fog menni, ahogy te akarod. Van néha, hogy sajnos rossz irányba kavarodnak a dolgok, de rengetegszer megy jobb irányba is! Szóval nem kell semmin se stresszelni, az élet úgy is úgy fog alakulni, ahogyan alakulnia kell! Mindenkinek máshogy, úgy, ahogy elő van írva, csak sajnos mi ezt nem tudhatjuk előre. Bár mondjuk lehet jó is, hogy nem tudjuk. Persze vannak dolgok, amik ha véletlenül érnek megrázhatnak, de azon se tudsz változtatni. Így neked csak annyi a dolgod, hogy lazíts. Ha úgy tetszik, ne csinálj semmit, a dolgok így is úgy is alakulni és változni fognak. Isabell erre nem tudott semmilyen ésszerű választ kitalálni, így csak egy mosolyt küldött a fiú felé. Így abban a kis időben, amíg egymás mellett mentek, a lány hallgatott Alexra és nem gondolt semmire. Csak élvezte, hogy egy ilyen helyen lehet, és egy ilyen fiú mellett!