Blood, Sweat&Tears {Taehyung fanfiction} - Befejezett

11. rész

Egy sötét és kellemetlen szagú helyen tértem magamhoz, ami valószínűleg egy pince lehetett. De nem sok mindent látok mivel kb vaksötét van én pedig nem vagyok macska, hogy lássam mi van körülöttem. A hőmérsékleti viszonyok idelent is olyan durvák mint a fenti szobában volt, majd megfagyok. Nem tudom mennyi ideje lehettem kiütve, már nem egészen megy az időszámlálás, de egy biztos majd éhen veszek. De azért az elég durva, hogy se a szüleim sem pedig YeonWoo nem keresnek. Vagy lehet, hogy keresnek de most őszintén ki gondolná azt, hogy a lányukat egy ki tudja hol lévő kastélyba vitték el ahol még a madár se jár? Ez azért elég abszurd.

Ki kéne jutnom valahogy de már a képességemet se tudom használni. Lemerültem akár egy kizsigerelt elem. Nem tudom mi volt az a kő amit az a szörnyeteg bevetett ellenem de alaposan elintézett. Mintha kb egy éve nem aludtam volna, pedig csak nemrég tértem magamhoz.
Próbáltam előcsalni mágiámat de semmi, hiába mozgattam ujjaim azok úgy el voltak fagyva, hogy szinte nem is éreztem őket. Egy könnycsepp gördült le jéghideg arcomon és éreztem forróságát ahogy végigszánt bőrömön. Mi lesz most velem?

&&&

Az ajtó nyitódása és a kintről beáramló fény térített vissza félig ájult állapotomból. Láttam egy alakot ahogy bejön s tudtam meg kell védenem magam tőle de még felülni sem bírtam nemhogy nekiesni. Kb húsz centire bírtam hátrébb mászni aztán úgy dőltem el a hideg padlón akár egy alaposan berúgott egyén. A "látogatóm" valamit letett a földre majd leguggolt hozzám. Próbáltam védekező állást felvenni vagy valami ahhoz hasonlót. Ha már kinyírnak ne úgy legyen, hogy nem küzdöttem magamért.

- Héhé nyugi, nem foglak bántani. -szólalt meg egy kissé ismerősen csengő hang- Hoztam neked enni.

Odarúgta elém a tálcát amin úgy látszott kínai kaja van amit házhoz rendel az ember és egy üveg víz. Most meg mivan? Annyira ledöbbentem, hogy csak egy „Hah?” körvonalazódott meg fejemben. Csak nem meg akarnak mérgezni?

- Na mi lesz? Egyél.

- M-miért kapom ezt? -ültem fel.

- Hogy ne halj meg. Szerinted minek kell enni? -bár nem láttam de le merném fogadni, hogy mosolygott.

- Azt hittem meg akartok ölni?

- Öm... Hát ez elég bonyolult és igazság szerint beszélnem sem szabadna veled.

- Szuper... -feleltem gúnyosan- Legalább a neved megmondod?

- Mért érdekel?

- Csak szeretném tudni kihez kell visszajárnom kísérteni.

- Kim SeokJin vagyok, de szólíts csak Jinnek.

- YooJung vagyok.

- Tudom, Taehyung mondta.

- Remek. Mondd csak Jin, meddig kell még itt lennem? Rohadt hideg van idelent.

- Nem tudom. A vezér elég dühös rád a múltkori kis szökési jeleneted miatt. Azt hittük ott helyben megöl téged.

- Mi tartotta vissza? Úgyis ez a cél nem?

- Mondtam már, ez bonyolult.

- És mi nem az?

- Inkább egyél.

- Azt legalább elárulod meddig óhajta a nagy vezéretek fogvatartani őszerencsétlenségemet?

- 24-én lesz a szertartás.

- Szertartás? Fel akartok áldozni vagy mi?

- Mondjuk... -túrt bele hajába.