Blood, Sweat&Tears {Taehyung fanfiction} - Befejezett

2. rész

Egy hónappal később

Mindenki nagy lázban ég a közelgő Halloween miatt, ugyanis a mi drága, csodás kis országunk is egyre inkább átveszi és megünnepli ezt a kis szórakoztató napot de leginkább úgy, hogy fogalmuk sincs róla valójában honnan ered és mit takar ez az ünnep valójában. De mindegy is, nem az én problémám nemde?

Az egész suli is nagy izgalommal várja a pénteket ugyanis egy halloweeni party-t rendeznek itt nálunk. Hát nem remek? Ja, nem.
Épp kémia óra van, az egyik kedvencem. Szeretem ezt a tantárgyat, olyan könnyű és érdekes. Barátnőm már nem egészen van így ezzel, eléggé megszenved vele, nem igazán erőssége a vegyjelek és társaik iránti együttérzés. Kb az óra közepénél az ajtó kinyílik és nem más mint maga az igazgató lép be rajta. Vajon ő meg mit akar? Kezében egy narancssárga mappát tart és egy köszönés után átnyújtja tanárunknak aki egyben osztályfőnökünk is.

- Nos kedves diákok, nem szeretnék alkalmatlankodni és megzavarni a tanulást de egy új diákot szeretnék maguknak bemutatni. Kérem kellő tisztelettel üdvözöljék új osztálytársukat! -mutatott az ajtó felé.

Amin alig két másodpercen belül besétált egy magas, koromfekete hajú, fehér bőrű srác ki laza megjelenésével szinte azonnal minden szempárt magáénak parancsolt. Az első padsorban ülő lányok szinte látványos szívhalált haltak, a fiúk egy nemtörődöm rivalizáló pillantással letudták az új fiú köszöntését míg asszem' én voltam az egyedüli aki furcsának és érdekesnek találta azt, hogy pont most jön ide hozzánk, több mint egy hónap elteltével sulikezdés után. Persze ha jobban belegondolok nincs benne semmi egetrengető dolog, hiszen hallottunk már olyasmiről, hogy évközbeni átiratkozás, suliváltás költözés miatt stb stb. A srác nyerő lazasággal állt meg a tanári asztal mellett, táskáját csupán egyik vállára dobta fel.

Meg kell hagyni nem áll neki rosszul ez a stílus.

- Hogy is hívják fiatalember? -kérdezte tőle igazgatónk némi szégyenérzettel hangjában amiért máris elfelejtette nevét. Bizonyára nemrég mondhatta neki.

- Taehyung vagyok uram, Kim Taehyung.

- Oh hát persze. Osztály, kérem üdvözöljék új diáktársukat Kim Taehyung urat, aki mától intézményünk új tanulója.

Mindenki elrebegett egy sziát, egy hellót vagy 1-2 fiú odabökött egy cső-t a terem végéből. És most még meg is erőltették magukat.

- Hát igen... Nos fiatalember foglaljon helyet ahol szeretne, van néhány üres székünk.

Byeol persze azonnal akcióba lendült és lelökve pincsijét HyeWont a mellette lévő székről mutatta az új srácnak, kinek totál elfelejtettem a nevét, hogy üljön mellé. De legnagyobb meglepetésemre -és szerintem nem csak az enyémre- nem ült oda. Hanem körbepásztázva a termen meglátta azt az üresen álló széket ami természetesen hol máshol ha nem éppen előttünk pihent. Elsétálva a padokközt megállt az asztal előtt és a másik székben ülő fiúra nézett, nos... elég... hát meg sem tudom fogalmazni hogyan. Elég gonoszan határozott nézéssel, pislogás nélkül bámulta HeoSoot. Mintha... nem is tudom, mintha azt akarná, hogy húzzon el onnan de nagyon gyorsan. Nem csinált mást csak nézte és csak nézte. A srác pedig elég ijedten pattant fel helyéről és húzta el a csíkot a terem másik végébe. Ez meg ma a...? Mégis mi akart ez lenni? HeoSoo megijedt az új sráctól? Nemár... Oké nem épp a legbátrabb ember a suliban de akkor is.

- Nos, rendben. Most, hogy megvan a helye akkor át is adnám önt az osztályfőnökének. Cho úr? Sok szerencsét!

- Köszönöm uram, további szép napot! Na -csapta össze tenyerét- Taehyung ugye? -pillantott a fiúra aki csak bólintott egyet hanyagul- Kérem meséljen magáról egy kicsit. Mi szél hozta Daeguba? Mért pont a mi intézményünket választotta? És ehhez hasonló dolgok. Álljon fel és mutatkozzon be társainak. -fel is állt, bár láttam mennyire nem akaródzik ez neki.

- Nos uram először is autóval jöttem nem a szél hozott, -erre páran felkuncogtak, bevallom én is. Jó szöveg volt.- és azért jöttem Daeguba, hogy befejezzem azt amit régóta elkezdtem. -hah? Ez meg mégis mit akar jelenteni?- És azért ebbe az iskolába jelentkeztem mert úgy gondoltam itt megtalálom azt amit keresek. -oké ez a srác nem komplett.

- Nos, rendben, üljön le! Folytassuk az órát! Vegye elő ön is kapott könyvét és próbáljon becsatlakozni és figyelni.

Csupán 15 perc volt már hátra az órából és semmi másra nem tudtam koncentrálni mint az előttem ülő fiúra. Félreértés ne essék! Nem azért! Csupán van benne valami ami... nos, ami nem igazán tetszik. Nem tudnám megfogalmazni mi az, de amint megláttam az erőm azonnal felszínre akart törni. Amit még sosem csinált, még akkor sem ha Byeol szekált. Pedig ő aztán fel tudja nyomni az ember vérnyomását. Van ebben a Taehgulban vagy hogy a fenében hívják valami, valami idegen, valami sötét. Furcsa talán tényleg az erőm csinálja ezt velem, de kezd az az érzés hatalmába keríteni mint kb egy hónapja. Mikor abban az erőben voltunk YeonWooval. Mikor azt éreztem mintha figyelne valaki. De mért érzem ezt? És miért villog a vészjelzőm?
Ki ez a srác?