Game Of Chaos / Teen Wolf ff /

--10--

A fiú hirtelen hátra néz, majd megakadt rajtam a szeme. Egy kicsit habozik, majd a barátja után megy. Nekem már annyira tompa az agyam, hogy csak állok ott egyhelyben és próbálom felfogni, hogy mi is történt.

Ekkor valaki átkarolja a vállamat és rám támaszkodik. Oldalra nézve egy ismeretlen fiút láttam. Nem ismertem, de ahogy dőlöngélt, már biztos ő is sokat ivott.

Ezzel nem is lett volna baj, csak azzal, hogy ahogy eljutott a tudatomig, hogy nem is ismerem, megpróbáltam levenni a vállamról a kezét, de sehogy se sikerült. Egyre inkább jött közelebb felém a srác én meg nem tudtam mitévő legyek.

Szerencsére pont ekkor ért vissza Stiles, így segített lehámozni rólam az ismeretlen kezét.

-Scott eltűnt, bizonyára hazament. Gyere nézzük meg.- kezdte el mondani nekem Stiles a fejleményeket, de én alig bírtam őket felfogni.

-Hogy mi lett Scottal?- kérdeztem meg néhány perc gondolkodás után, miközben még mindig a nappaliban álltunk.

-Miaz, hogy mi... Jézusom Nia te részeg vagy!- kerekedik el a szeme Stilesnak. Csodálkozom, hogy még csak most vette észre. A kijelentésére nem tudtam mit mondani, így csak elkezdtem nevetni. A fiú hitetlenkedve nézett rám, majd megragadta a csuklóm és elindult kifelé.

Próbáltam tartani vele a tempót, de elég nehéz volt kótyagos állapotban, úgy hogy még arra is figyelnem kellett, hogy ne essek orra.

Nagy nehezen ugyan, de sikerült kiérni a házból, de kint se volt jobb.

-Mit ittál, hogy ennyire készen vagy?- nézett rám Stiles fürkészve, miközben a kocsihoz sétáltunk.

-Semmiiit- húztam el az i-betűt, azt gondolva, hogy el is fogja hinni.

Hát nem igazán tudtam meggyőzni. Ő csak megrökönyödve rám nézett, majd beszállt a kocsiba. Mielőtt azonban énis beülhettem volna, felém fordult.

-Ha össze mered hányni a kocsit, felnyalatom veled!- húzta össze a szemöldökét. Én persze ezen is csak nevettem, majd nagy nehezen beszáltam a kocsiba. Nem tudom mennyi idő telt el, de hazaértünk.

Stiles kiszállt, majd segített nekem is kiszállni. Rá támaszkodva betámogatott a házba. A konyhában voltunk, mikor megszólaltam.

-Te menj, nézd meg, hogy Scott alszik-e, én addig iszok egy pohár vizet. Esetleg kettőt. Sőt lehet hármat!- nevettem el magam a végére.

-Shhh csendesebben már! Tudod alapból nehéz személyiség vagy, de amikor iszol akkor még kimondottan.- rázta a fejét Stiles. Ebben az állapotban ugyan nem tudtam eldönteni, hogy csak piszkálodik, vagy komolyan gondolja, így inkább csak elengedtem a fülem mellett.

Láttam, ahogy a fiú felmegy a lépcsőn. Én a csaphoz mentem, majd hirtelen megittam két jó nagy pohár vizet. Mivel Stiles még mindig nem jött vissza, így én addig oda sétáltam a hűtőhöz és találomra kivettem egy rántott húst.

Miközben majszóltam, leültem a pulthoz. Előre görnyedve a fejemet a kezemmel támasztottam. Nem rossz dolog az alkohol, de holnap tuti, hogy a halálomon leszek.

Mielőtt azonban gondolkodhattam volna, Stiles robogott le a lépcsőn. Gyorsan elhadarta mi történt fent, de én csak annyit fogtam fel, hogy Scott elment és hogy tényleg vérfarkas.

Stiles már épp indulni akart, mikor én utána menten.

-Veled megyek!- jelentem ki, mivel egy kicsit jobban éreztem már magam.

-Ilyen állapotban? Biztos nem. Menj fel és feküdj le aludni. Amikor vissza hozom Scottot, majd megnézlek, nehogy megfulladj a saját hányásodba.- teremtett le egyből a fiú, de én mit sem törődve vele az ajtóhoz sietek, kinyitom azt, majd az autójához lépek.