Game Of Chaos / Teen Wolf ff /

--2--

Reggel alig bírtam felkelni. Ha Scott nem ront be a szombámba azzal, hogy elfogok késni, szerintem estig aludtam volna. Este még ellátam a sebét, ami mint kiderült egy állat harapás. Azt mondta nem olyan súlyos, de én nem hiszek neki. Eléggé csúnya seb volt, de mivel megkért rá, nem szóltam Melissanak. Reggel amilyen gyorsan csak tudtam elkészültem, majd miután újrakötöttem a fiú, sebét elindultunk a suliba.

Általában én sétálni szoktam, de mivel késésben voltunk, felpattantam Scott bicikliének a csomagtartójára.

A reggeli levegő hatására frissebbnek éreztem magam egy fokkal. A madarak csiripeltek, a nap hétágra sütött.

-Biztos jól vagy?- kérdeztem meg tőle, miközben az utcán elhaladó embereket néztem.

-Igen, csak egy kicsit fáj, de nem vészes. Köszi, hogy nem szóltál anyának.- válaszolt Scott.

-Ez csak természetes.- mosolyodtam el, bár tudtam, hogy ő ebből semmit se lát.

-Remélem el jössz megnézni a Lacrosse edzést!- törte meg újra a köztünk beálló csendet.

-Úgy ismersz, mint aki kihagyná?- csaptam meg enyhén a háta közepét. Csak egy nevetést hallottam tőle, majd befordult a suli udvarára. Én gyorsan le pattantam a bicikliről és megvártam míg Scott a tárolóba tolja azt. Mindezdiő alatt Stiles lépett mellém.

-Uh elég szottyadt vagy ma.- nézett rám.

-Hmm vajon miért is? Jah tényleg, az este valaki elrángatott az erdőbe egy hullát keresni.- néztem rá szúrós szemmel, mire csak mosolyra húzta a száját.

-Hello haver!-köszönt a barátjának Scott, aki idő közben odajött hozzánk.

-Na mutasd, mivan.- mondta neki köszönés nélkül Stiles. Ezek szerint tudja mi történt Scottal, mivel Scott egyből felhúzta a harapásnál a pólóját.

-Ihj- fintorgott Stiles, amint meglátta a seb felett lévő kötést.

-Igen. Túl sötét volt, nem láttam, de szerintem farkas volt.- nézett barátjára Scott.

-Miért nem mondtad tegnap, hogy szerinted egy farkas volt?- fordultam egyből Scott felé haragosan, de ő mintha csak meg se hallotta volna a kérdésem, tovább beszélgetett Stilessal.

-Egy farkas harapott meg?- vonta fel a szemöldökét Stiles, miközben elindultunk a suli felé.

-Aha.- nézett rá Scott.

-De hát az nem lehet. Kizárt!- tűnődött Stiles.

-Hallottam az üvöltését.- győzködte tovább Scott.

-Nem, nem lehet.- jelentette ki Stiles. Ekkor esett le nekem is, hogy miért nem lehetett farkas.

-Hogy érted, hogy nem lehet?- nézett rá szkeptikusan Scott.

-Mert Kaliforniában nincsenek farkasok már vagy hatvan éve.- adtam meg a választ Stiles helyett.

A suli lépcsője előtt pár méterrel még megálltunk. Diákok tömege araszolt be közbe a suliba.

-Tényleg?- kérdezte Scott.

-Igen, persze. Kaliforniában nincs farkas.- feleltem neki.

-Hát ha nem hiszitek el a farkast, akkor azt sem hiszitek el, hogy megtaláltam a holttestet.- mondta teljesen nyugodtan unokatestvérem.

Ez volt az a pont, hogy teljesen elhaltam. -Tegnap este megharapta egy állítólagos farkas, de még egy hullát is talál és most tök nyugodtan áldogál a suli lépcsője előtt, mintha mise történt volna. Hogy csinálja? Hogy tud ilyen nyugodt lenni?- gondolkodtam magamban.