R.A.B.

Eper puszi

Vasárnap a Nagyterembe indulva Genesis Calebékhoz űlt, és kitöltötte a reggeli fekete teát, magának és Regulusnak.

-Reg?-kérdezte meg Calebtól.
-Mindjárt itt...itt is van.
-Bonjour, ma Chérie.-űlt le mellé.-Sziasztok.-köszönt a többieknek.
-Reggelt.-mondták.

-Itt a teád.-adta oda a bögrét a fiúnak.
-Köszi, aranyos vagy.-vette át volna a bögrét Regulus, ha Genesis ettől a jelzőtől lenem fagyott volna pár másodpercre.
-Szívesen.-adta a fiú kezébe, és a reggelijéhez fordúlt.

-Ma tanulós nap van, nem?-kérdezi meg megtörve a csendet a hollóhátas lány.
-Nekem igen.-mondja Genesis.
-Nekem is.-bólint Regulus.
-Ami azt illeti Soph.-néz Caleb a jegyesére.-Én randira akartalak vinni.
-Mi?-néz a hollóhátas meglepődötten.
-Igen. Sétálni egyet. Nem szeretnél?-néz félve.
-Dehogynem.-majd oda hajól és puszit ad Caleb arcára mosolyogva.
-Akkor ezután mehetünk ha gondolod.
-Én készen vagyok.
-Akkor menjünk.-álltak fel kézen fogva és elbúcsúzva elmentek ki a Nagyteremből.

-Vigyek valamit a könytárba?-kérdezi felálva Genesis a fiútól.
-Miért?
-Nem tudom, szeretnél valamit? Teát, vagy...akár kávét.
-Vinnél nekem?-néz a fiú meglepődötten. Imádta a kávét, de soha nem ajánlotte fel ezt így neki senki.
-Persze.-vonta meg Gen a vállát természetesen.-Kis tejjel, cukor nélkűl, ügye?
-Igen...-Regulus úgy érezte mintha újra megtetszene neki a lány. Talán létezik olyan, hogy valaki újra szerelmes lesz, ugyan abba a személybe?

Genesis elkészítve a kávét a fiúhoz fordúlt.
-Ott találkozunk, a szokásos helyen leszek.-és elindúlt.
-Rendben. Gen!-szólította a lányt, mire Ő megfordúlt.-Te esetleg szeretnél valamit?
-Nem tudom Reggie. Talán valami gyümölcsöt. Lepj meg.-és mosolyogva elindúlt a könyvtárba.

Genesis belépve a könytárba megnyugvást és boldogságot érzett a melkhasába. Boldogan gondolt azokra az órákra, amit Regulussal töltött a napokban. Szerelmes érezte magát.
A szíve gyorsabban dobogott,ha a fiút reggelenként előszőr meglátta, ha a közelében volt, mélyen beszívta a levegőt ,ugyanis imádta az illatát.

Leűlve a balra a harmadik és negyedik könyvespolc között levő asztalhoz, Regulus felére letette a kávét. Kinyitva a gyógynövény könyvét egy virág esett ki belőle és egy kis jegyzet.

Genesis felvette, a virágot és a jegyzetet elolvasta.

,,Bárcsak minden reggel nézhetném a virágokat a szemeidben."

-R.

A virág amit kapott egy kilapított citromsárga krizantén volt. Genesis elmosolyodva tette el a kis ajándékát, és elkezdte a gyógynövégytan tanulását.

Regulus tíz perc múlva lehuppant Genesis elé, aki észre sem vette a koncetrálásba.

Tányér koppanást hallva felkapta a fejét, és felnézett Regulusra, aki éppen a kávéját itta.

-Az eper megfelel?
-Imádom az epret.-örült meg a lány, és kivett egyet a tányérból.

-Mit tanulsz?-néz fel a töri könyvéből.
-Gyógynövénytant.-sóhajt a lány.-Nagyon szeretem, de mintha az agyam nem akarná megtanulni.-fejeli le a könyvet.
-Milyen növényról van szó?
-Krizantén, a két héttel ezelötti anyag.
-A krizantén általában napfényben nő sokat, különösen szereti a reggeli fényt, ugyanis akkor nyílik ki.
-És...a reggeli napfényt szereti a krizantén?-Genesis pedig egy másodperc alatt ocsúdott fel az unalomból. Ugyanis az üzenetben Regulus a reggeli napfényt hozta fel és egy krizantént tett a könyvébe.