R.A.B.

Holloweene különkiadás 3/3

Reggel arra kelltem fel, hogy mindenhol sütőtök illat van.
Kipattantam, megcsináltam az ágyam, kikaptam a ruhámat, felöltöztem és rohantam szinte.
Féluton találkoztam Reggel és Callel, szóval oda ugrándoztam hozzájuk.

-Reggelt.-ugrottam eléjük vigyorogva.
-Neked is.-mosolygott a két srác.
Én csak vigyorogtam és ugrándoztam melettük.
-Gen, nyugi.-fogja meg a vállam Regulus.
-De hát....Halloween van! Nektek nem dobódik fel a hangulatotok?
-Ennyire nem, max a jó csajok láttán.-mondja Cal.
-A másik. Mardekárosok vagyunk, nem a jó kedvünkről vagyunk híresek.-mondja Reg.
-Igaz. Ti mindig olyanom vagyok mint a halottak.-váltottam zombie módra.
-Sok volt a cukor reggel?-dörzsölte össze a hajam Caleb.
-Nem is ettem cukrot! De mindjárt fogok.-vigyorgok.
-Akkor mi lesz veled....?-temeti az arcát a kezébe Reg. Közben megérkeztünk, majd leűltem a két fiú közé.
-Várjatok!-állítottam meg a két fiú oda nyúló kezét, kitárt karokkal.
-Baj van?-kérdezi Reg.
-Nem, csak. Modjunk házi áldást.-nézek komolyan rájuk, mire ledöbbent arcukat bámúltam.
-Igazából, csak én akartam ezt előszőr megtenni.-vettem le a habos pitékről le két nagy adag habot, majd a fiúk arcbá töröltem nevetve.

Caleb csak lenyalta magáról nevetve.
Aztán Regre néztem. Csak csodálkozó fejjel nézett maga elé.
-Te ádász nőszemély.-nézett rám vigyorogva.-Azt hitted ezt megúszod? Pont Mardekárosokkal szemben?
-Reméltem.-nyőgtem ki félve mi lesz a következménye.
Reg Calebre nézett, majd bólintott eggyet. Aztán egyszer csak Caleb lefogott, majd Regulus ugyan abból a habból mert egy nagy adagot, és az arcomba nyomta.

-Borzalmasak vagytok.-nevettem, miután Cal eleresztett.
-Tudjuk.-vigyorogtak.

A terem hangulatos volt evés közben. Gyertyák helyett, most töklámpások lebegtek felettünk. Az sütis részleg is bővűlt pár újdonsággal, mint példáúl a karamellás-tökös pite, vagy cukor az asztalon, esetleg forró töklé.

Evés után a fiúkkal elmentünk a Mardekár clubbszobájába, amihez nem vagyok hozzá szokva. Nagyon nem. Furcsa pillantásokat is kapok, bár megértem.
A fiúkkal a pattogó kandalló elött telepedtünk le.

-Na és akkor.-vettem elő a taláromból a forró töklés kancsót, majd kakaót.
A fiúk csak döbbentem néztek rám.
-Black, szerintmem mi nagyon rossz hatással vagyunk Genyre.-néz rá kétségbe esetten.
-Szerintem is.-néz rám döbbentem.
-Jaj fiúk.-forgatom meg a szemem.-Ezt minden évben megcsinálom, csak egy bögrével. De ezt!-mutattam azokra.-Megkell kostólnotok.

Elővettem három poharat.
-Basszus, ez még poharat is tarhált! Regulus! Baj van!-néz rá.

Csak szemforgatva feléig töltöttem három pohárba a kakaót, majd a másik felét töklével. A pálcámmal körkörös mozdulatokat tettem, azok pedig össze keverődtek.
Elővettem a tejszín habot.
-Reg! TEJSZÍNHABJA IS VAN!-akad ki ennél is jobban Caleb.
Ráteszem a teszínhabot, majd a fiúk kezébe nyomom a tökös-forró csokit.
-Egézségetekre.-kortyolok bele, majd szó nélkűl Ők is.

-Azta. Ez rohadt finom.-mondja Caleb, majd előveszi a pálcáját és rákoppint a kancsókra, amiben a töklé és a kakaó van, azok össze keverednek, mire azok újra töltődnek, majd letette az üres poharát és abból is csinált vagy száz másikat.

-Mardekárosok! Ezt kostóljátok meg, Genesis egy zseni!-szól a többieknek, mire Ők ide jönnek és jó kedvűen iszogatják az italt.

Reg lehuppan mellém.
-Azt hiszem ezt lassan pénzért kéne árúlni.-vigyorog.
-Had legyen jó kedvetek, nem akarom elrontani.-mosolygok rá.
-Gen, Te túl kedves vagy ehez a világhoz.-mosolyog szomorúan.-Ahogy hozzánk is.-néz körbe.-Hagynunk kéne Téged a többi Hugrabugossal, Ők megérdemelnek.
-Mert kedvesebbek?-kérdezem ráncolt szemöldökkel.
-Igen...sokkal.-néz vissza rám.
-Szóval Ti nem érdemeltek örömöt vagy kedvességet?-nevetem szinte el magam.-Buta vagy Regie. Pont az olyaknak van szüksége ezekre, mint Ti Mardekárosok. Ez "elítélt banda"-mutattam idéző jelet.-Ez hülyeség. Ti csak érvényesűlni akartok, és boldokak lenni, na meg persze csalódtok sokszór. Ezért vagytok ebbe a házba. Csak mert jobban akartok valamit.-vonok vállat.
Reg hálássan nézett rám, majd Caleb is lehuppant mellém.