R.A.B.

Quidditch 2/2

A játék azonnal folytatódott, de a Grifdendélesek pontja miatt, a Mardekár dühösen kapta el a labdát, és vitte a karikak felé.
Caleb mérgesen hátra ütötte a gurkót , ami hamarosan el is találta egy Griffendéles lány karját, aki idegesen fogta meg a saját vállát, majd vissza rántotta az eredeti pizícióba.
Masszív egy csaj.

A Mardekárosok hamarosan bedobtak maguknak tíz pontot, mire hangosan elkezdtek a Mardekár szurkolók kiabálni.
Én is hangosan tapsoltam nekik.

Regulus megkeresve a szememmel, láttam ahogyan lassan elkezd a pálya körűl körözni, kicsit magasabban,mint a többiek, hátha észre veszi a cikeszt, de eddig semmi fejlemény nem volt. Kissé csalódottan fordúltam vissza a meccshez.

Az idő telt és a Griffendél egyre többet dobott be. Persze a Mardekárosok idegesen fogadták ezt.
Lassan pedig úgy vettem észre, hogy cselhez folyamodnak, és új taktikát eszelnek ki.

Pár menet útán a szabályuk az lett, hogy egy labdás emberre egyszerre kettő ember megy, akit elterelnek a pályáról, majd kiveszik a labdát a kezéből. Baleset Őket nem érte, szerintem ez nem számított csalásnak.

A Mardekár lassan behozta a lemaradását, de még mindig levoltak maradva húsz ponttal.

-Ahj Reg...találd meg azt a cikeszt...-motyogtam magamban, majd izgatottan hátra léptem, és ebben a per' pillanatban, valaki elvágódott mögöttem.
Ijedten hátra fordultam, mire egy kék taláros lány űlt a földön, arcát sajnos nem láttam, mivel eltakarta a hatalmas, göndör, barna hajzuhatag.

-Nagyon röstellem, sajnálom.-ajánlottam fel a kezem, mire elfogadta, de ahogy végig nézett rajtam, meg is bánta.

-Egy Mardekárostól elvárható volt, hogy kigáncsól.-mondta flegmán.
-Mondtam, hogy sajnálom, és Hugrabugos vagyok.
-Akkor minek vagy zöldbe?-néz rám a barna szemeivel.
-A meccs miatt, nekik szurkolok.-mosolygok.-Illetlen vagyok. Még nem találkoztunk gondolom. Genesis Scamander.-nyújtottam a kezem kézfogásra.
-Áh igen, tudom kivagy.-mosolyog, majd belecsap a kezembe.-Sophie Greendolin.
-Honna tudod hogy ki vagyok?
-Egyrészt apukádról, a másik pedig, hogy mert a Hollóhátas utálóid ódákat zengnek arról milyen vagy.
-Oh remek...-hervad le a mosoly a számról.
-De nyugi, én nem tartozom ezek közé, a könyvek izgalmasabbak, mint a pletykák.
-Egy igazi Hollóhátas vagy, elismerésem.-dobódtam fel azonnal.-De miért is utálnak?-kérdezem.

-Genesis mondd, Te hol élsz?-nevet ki.-Nem vetted még észre, hogy a suli kég legjobb pasija közül, az eggyik a pasid?
-Reg? Regulus nem a pasim, a barátom.
-Persze, na mindegy.
-Miért ki a másik fél?-kérdezem.
-Sirius a bátyja.
-Oh.-vágok undorott képet.

Az időt elbeszélgettük Sophival, nem is gondoltam volna, hogy pont ezen a mai napon, fogok egy új barátra találni. Furcsa.

Sophie igazából érdekes lány.
Sokat tud az asztronómiáról, és rengeteget olvas, aminek örülök, mert van közös témánk és még ajánlani is tudunk egymásnak könyveket.
Megtudtam, hogy nem szeret Hollóhátas lenni, de nem az miatt, mert sokat kell tanulni, hanem az emberek miatt. Azt hiszik ha ebben a házban vannak, akkor okosabbak mindenkinél. Ez nem igaz.
Azt is mondta, hogy a legtöbb Hollóhátas igazából, csak azért kerűlt ide mert van minimális esze, amúgy ha nem lenne, akkor Mardekárosok lennének a viselkedésük miatt.
Az ódák amik rólam szólnak legalábbis ezt bizonyítják, azt mondta, hogy nagyon nem akarom tudni,miket mondanak rám.

-REGULUS BLACK A MARDEKÁRBÓL ÉS JAMES POTTER MEGTALÁLTÁK A CIKESZT! AZ ÁLLÁS TOVÁBBRA IS KÉTSZÁZHATVAN-SZÁZ A GRIFFENDÉL JAVÁRA.-kiabálj a játék közvetítő, mire oda kaptam a fejem a pályára, és a jelenlegi eredményt hallva elborzadtam.
Ennyire nem állhatnak rosszúl!!!