R.A.B.

Korrepetálás

Reggel arra ébredtem fel, hogy Regulus megfordul a matracon.

Ma igazán őszies volt az idő. Lehetett érezni a reggeli hideget, szürke égboltot, szitáló essőt és a hűvős szelet.
Kitakaróztam, majd mikor a lábamra akartam állni, autómatikusan vissza űltem.
Másnap jobban fáj minden, mint gondoltam.
Lejebb húztam a pólómat, megnéztem a foltjaimat, vágásaimat.

-Menjünk el Madam Pomfreyhoz.-űl fel Regulus.
-Te mióta vagy fenn?-kaptam a melkahasamhoz ijedten.
-Nem régóta, de öltözz fel, utána megyünk.
-És Te?
-Én elmegyek felöltözni, a bejáratotoknál találkozunk.-azzal pedig felállt, egy pálca suhintással bevetette az ágyát, majd lekicsinyítette, és kiment.

Nagy nehezen felálltam kikotortam a szekrényből fehérneműt, majd magamra ráncigáltam és vissza húztam a pizsamát, és arra a talárt. Elmentem a fürdőbe, arcot, fogat mostam, hajat fésűltem, és ezek a folyamatok lassabban sikerűltek mint gondoltam, fájt mindenem.

Lementem a klubb helyiségbe, ahol lézengtek már páran. Felmentem a lépcsőn,és kimentem, ahol már Regulus várt.

-Gyere, menjünk.-indult el, én pedig követtem.

A folyósón sétálva, nem olyan messze az ápolótól, megjelentek Bellatrixék, mire lefagyva megálltam és hátráltam, de Regulus a kezem után kapott.

-Regulus, Regulus...-álltak pár méterrel elöttünk.
-Mondd Bella, mit akarsz?-kérdezi meg Reg unottan, miközben maga mögé húz.
-Tegnap, agyonra vertük szinte, Téged sem kíméltelek, erre Te, pedig még gondoskodsz róla?-kiabál szinte, majd előveszi a pálcáját, és felénk suhint, amit Regulus lazán, egy pálca mozdulattal kivéd.
-Ne akard hogy bántsalak.-mondja Reg.
-Walburga ehez mit szólna?-akad ki.
-A lány aranyvérű, valószínűleg csak mérges lenne. Hagyj békén és húz a búsba Bellatrix. De nem csak engem, Genesist is hagyd.
-A Mardekár hercege, megvédi a Hugrabug hercegnőjét? Milyen romantikus, mindjárt IDE HÁNYOK!-majd csak elkezdi az átkokat szórni, szó nélkűl, amir Regulus könnyedén kivéd. Én meg persze, csak a háttérben megbújva figyelem az eseményeket, akár egy nyúl......

-Mondom hogy fejezd be.-mondja Reg miután nagynénje kifárad.-Stupor.-mondja, és Bellatrix elkábúl.
-Gyere.- maga után húzva, de elötte megáll a kis társaság elött.-Amelyik tegnap bántani merte, ha mégegyszer megteszi. Megölöm.-mondja ezt olyan higgadtan és ijesztően, de úgy hogy még bennem is megakad a levegő.
Ő pedig maga után húzva, kinyitja az ajtót és bemegyünk rajta.

-Miben segíthetek?-jön oda mosolyogva Pomfrey, Regulus pedig maga elé húz.
-Te jóságos Merlin! Milyen sápadt vagy! Az a vágás honna van?-áraszt el kérdésekkel, miközben egy ágyhoz visz.
Leültet, majd leveteti velem a polót.
-Oh te jó Merlin...-botránkozik, majd elmegy valahova, és mindeféle ködszert és kenőcsöt hoz.
-A fiatal ember mit nézelődik? Nem láthat egy hölgyet így!
-Elnézést, de....tegnap a balesetem után Ő....gondoskodott rólam....még a fürdőben is...-mondtam halkan, mire a Javassasszony szeme tányér méretűre nő, és kapkodja köztünk a szemét.-A mai fiatalok milyen illetlenek egymással, nem tudják a szabályokat...-motyog magában, miközben keneget és kötöz.
-Rendben, kész is vagyunk. A sebek lassan befognak forrni, a foltok elmúllanak, a kötést cserélni kell, és kenegetni.-ad egy üveg hengert, amiben kenőcs van.
-Köszönöm.-állok fel.
-Legközelebb vigyázzon azzal a lépcsővel.-rázza rosszalóan a fejét, ugyanis ezt kamuzta be neki Regulus, de eszerint el is hitte.

A Nagyterembe érve kanyarodtam volna balra, de Regulus megfogta a kezem.

-Mit szeretnél?-nézek rá furcsán.
-A volt haverod éppen nyál cserét végez egy random hugrabugossal. Bellatrixék nagyon méregetnek, a harmadik pedig az, hogy ezek a körűlmények között biztos nem ennél semmit, szóval velem eszel. -suttogja.
-De...-
-Olyan sajnos elfogyott, na gyere.-húz az asztaluk felé, miközben mindenki megbámúl.
Leűltet maga mellé, majd a kezemet elengedve merni kezd magának reggelit.
-Nem vagyok nagyon éhes.-mondom.
-Hogyan? Azt mondtad nagyon éhes vagy?
-Azt mondtam, hogy Nem Nagyon!
-Nagyon? Én is ezt mondtam. Szerintem is!-vesz egy tányért, majd rápakól kettő tökös pitét,és egy pohár tejet ad.
-A nagyon éhesek ezt mindd megeszik.-nyomja a kezembe a villát.
Én pedig a mosolyomat elfojtva kezdek el enni.
-Pizsamában vagy?-néz rám egyszer csak vigyorogva.
-Nem volt se kedvem, se erőm átöltözni.
-Hát, szombat van, szóval igazából nem baj ez.
-Reggeli után elmegyek.
-Én pedig akkor, elkezdelek korrepetálni SVK-ból.
-Jajne...-fejeltem le az asztalt.
-Jó lesz, ne aggódj.