6. rész

366 23 2
                                    

SeongMin szemszöge

- És mi lenne ha kilépnél ebből az egészből?

- Kilépni? Jesszus YoonGi ez nem egy munkahely, hogy kilépjek.

- Akkor csak ne menj el rá és kész. -csapott rá térdére.

- De el kell mennem, te is tudod milyen fontos ez. Nem hagyhatom ki, akkor megbukom évvégén.

Kb 1,5 órája azon vitatkozunk drága barátommal, hogy rossz ötlet lenne elmenni a gyakorlatra amit az iskola kijelölt nekem. Ugyanis YoonGi szerint túl veszélyes lenne ha én pont a rendőrségen "dolgoznék". Ami persze egy gigantikus hülyeség, csak drága pánikolós barátomat nem tudom meggyőzni véleménye ellenkezőjéről.

- Akkor megbuksz, nagy cucc. -ránt vállat- De akkor sem lennél veszélyben.

- Mért lennék abban? YoonGi senkinek még csak fogalma sincs arról, hogy tudok motorozni arról meg végképp nem, hogy még versenyzek is. Ha mégis hallottak odabent Főnixről biztos nem fogják hozzám kötni ezt a nevet. Mégis ki gondolná, hogy pont én vagyok az? Ez nevetséges. Túlreagálod a dolgot. Elmegyek az őrsre és kész, téma lezárva! Kellenek a pontok és az adatok a diploma munkámhoz.

- Nagyon rá fogsz erre baszni hidd el.

Végső szóra kivágódik garázsom konyha felőli ajtaja, amin HoSeok lép be kérdő pillantásokkal nézve ránk. Biztosan hallotta már odabentről is a mi kis túlzásba vitt veszekedésünket.

- Tudni akarom miről megy a vita? -huppan le kanapémra.

- Semmi komoly. -legyintek- YoonGi túlreagált valamit.

- Ch ja, majd akkor is azt mondd, hogy túlreagálom mikor a kis rendőr pajtid fog az őrsről a börtönbe cipelni.

- Miért vinnének börtönbe és ki lesz az őrsön? Nem értek semmit. -pislog Hobi értetlenül s tekintetét ide-oda váltogatta köztünk.

- A jövőhéten megkezdődik a diploma munkámhoz szükséges szakmai gyakorlat és a helyi rendőrségre lettem beosztva, és a drága YoonGi szerint le fognak csukni illegális versenyzés miatt. Mert annyira agyhalott vagyok, hogy az első napomon le fogom buktatni magam. -az utolsó mondatot már gúnyosan mondom, hogy felfogja haragszom rá.

- Nem mondtam, hogy agyhalott vagy csak nem kéne ilyen necces helyekre elmenned. Sosem tudhatod mikor kerülsz szorult helyzetbe.

- Soha. Ugyanis senki sem tud a versenyzésről, rajtatok kívül. És ha csak ti nem akartok feldobni akkor semmi okod nincs a pánikolásra. Gyorsan megírom a szakdogámat, letudom a kötelező órákat aztán annyi. Nem kell ezt annyira világháborús helyzetnek felfogni.

- Jólvan, te tudod mit csinálsz, leszarom.

Dobbantott majd ellökte magát autómtól, aminek volt olyan kedves és csak úgy kérdezés nélkül nekitámaszkodott, és megindult be a konyha felé.

- Most hova mész? -bár inkább ez egy „Nem igaz, hogy ennyire gyerekes vagy?” kérdés volt, csak máshogy jött ki.- Nincs csokis kekszem.

- Nem baj, de brownied van.

Ingatva fejemet mentem vissza motoromhoz, hogy befejezzem a félbehagyott olaj cserét. Tudtam YoonGi addig úgysem jön vissza amíg van a két doboz brownieból és amíg nem sikerül megemésztenie, hogy hiába vágott le egy közel két órás hisztit én bizony akkor is be fogok menni arra a gyakorlatra.

&&&

Szombat van. Nem vagyok oda a hétvégékért. Nálam amolyan unalmas napok. Általában ilyenkor megáll az élet, semmi sem történik. Én pedig utálom ha minden csak úgy van és lóg a levegőben a semmittevés. A tettek embere vagyok, nem kenyerem a henyészés.
Lassan tíz óra de kicsit sem vagyok álmos. Általában ilyenkor szoktak kezdődni a versenyek és ilyenkor vagyok a legéberebb. Jobb híján telefonomat nyomkodom, és a Kakaotalk üzeneteimet nézem. Néhány fősulis társam van fent, pár régi gimis ismerős és persze YoonGi, akivel még aznap kibékéltünk miután bezabált három doboz browniet, két csomag hínár chipset és egy doboz fél literes üdítőmet is bepuszilt. Amiért persze nem neheztelek rá, hiszen tudom mennyire szereti azt a nagy feneketlen gyomrát és azt is, hogy ha mérges akkor nekilát a zaba délutánnak, ami néha este van, néha reggel. De én így szeretem.
Már közel egy órája beszélünk a chaten mikor becsatlakozik egy harmadik fél is, Hobi, aki JH néven van regisztrálva.

Halálos hajsza [Park Jimin f.f.]  BefejezettOù les histoires vivent. Découvrez maintenant