Ha egyszer rabul ejt, nem ereszt többé

[𝟙𝟘]

- Szóval mikor mehetünk biliárdozni? - kérdezte Harry másnap reggel evés közben. Miután ő és Felix rendezni tudták a kapcsolatukat, a hangulat sokkal oldottabb volt a házban. Másnap reggel mindketten jó passzban keltek, így az asztal körül is mosolyogva beszélgettek.

- Harrrryy - nyújtotta el hosszan a férfi nevét, miközben a szemét forgatta. - Amikor az autóban azt mondtam, hogy kapcsolódj ki, nem éppen biliárdozásra gondoltam, csak ezt akkor nem mondtam, mert eleve kivoltál a faterod miatt.

- Mi a baj a biliárddal? - ráncolta a homlokát Harry, és értetlenül nézett Felixre, aki csak sóhajtott.

- Uncsi - rántotta meg a vállát. - El sem hiszem néha, hogy csak hét év van köztünk.

- Miért? - kérdezte Harry még jobban összezavarodva. - A biliárdozás annyira öreg dolog?

- Igen! - vágta rá egyből Felix, majd hátradőlt a székében. - Körbejárni egy asztal körül, golyókat lökdösni... azok sportja, akik már nem tudnak mozogni.

- Én is téged, Felix - nézett rá a fiúra Harry, majd hitetlenkedve megrázta a fejét. - Biztos vagyok benne, hogy csak azért mondod ezt, mert még sosem játszottál úgy igazán.

- Hidd el, játszottam - nevetett fel. - Louis-t milliószor kísértem el, de sosem önszántamból.

- Felteszem, akkor Louis lett volna a bátyád, akit elhoztál volna biliárdozni

- Talált, süllyedt. - Felix arcán ragyogott a mosoly, és a teáscsészéjét az arca elé emelte, majd beleszagult a forró gőzbe, és tartotta a szemkontaktust Harryvel. - Egyébként azt hiszem, most ő a fejes téged illetően, szóval ha menni akarsz, ő lesz az, aki engedélyt ad majd rá. Egyszerűbb, ha őt nyaggatod, sőt, ha vele mennél el, akkor szinte biztos, hogy hamarabb is engedne el.

- Most még beszélni sem akarok vele, nemhogy biliárdozni - motyogta Harry, de Felix pontosan hallotta.

- Történt valami?

- A bátyád seggfej.

- Igen, előfordul - nevetett Felix. - Bár a többi bátyám gyakrabban seggfej, mint Louis. Mit csinált?

- Lényegtelen. Emiliával már megbeszéltem, és az segített is, de nem haragudnék, ha egy pár napig békén hagyna - mondta, majd felemelte a bögréjét, és megitta az utolsó korty teát belőle. - Te mit csinálsz ma?

- Két órán belül a szüleidnél kell lennem - felelte, amit az idősebb csak hümmögéssel hagyott jóvá. - Harry?

- Igen?

- Tényleg szeretnéd, hogy felmondjak?

Harry egy másodpercig hallgatott, majd megrázta a fejét.

- Csak menj biztosra, hogy jól vannak. Próbáld meg megnyugtatni őket. Többet jelentesz nekik, mint gondolnád.

- Rendben - bólintott Felix, és hálásan Harryre mosolygott. - Úgy lesz.

- Most felmegyek - állt fel az asztaltól Harry, és nem részletezte tovább, egyszerűen kilépett a konyhából, és meg sem állt a szobájáig. Mivel nem volt jobb dolga, bevetette magát a fürdőbe, és megmosta a haját. A júniusi időjárás nagyon változékony volt, így annak ellenére, hogy éjszaka esett az eső, az idő fülledt volt, és Harry szinte biztos volt benne, hogy ez a reggeli napsütés a nap folyamán még erősödni fog. Úgyhogy a hajmosást követően meg sem szárította a haját, épp csak megtörölte a törülközővel, hogy legalább az hűtse egy ideig.

Amikor visszaért a földszintre, Felix már sehol sem volt. Az ablakon kinézve már az autója sem állt a helyén, így biztos lehetett abban, hogy elment. Emilia egy könyvvel a kezében élvezte csukott szemmel a napsugarakat a kertben egy napozó ágyon. Ahogy Harryben tudatosult, hogy egyedül volt a házban, egy ötlete támadt, és újra elindult felfelé a lépcsőn.