[𝟙𝟚]

112 17 2
                                    

Amikor befejezték az ebédet, Harrynek nem akaródzott felmennie a szobájába. Egyrészt azzal, hogy a naplót már elolvasta, nem volt fent semmi, ami igazán érdekelte volna. Igazából ez nem volt egészen igaz, de így, hogy ott volt Felix, aki mellett a hangulat mindig oldott volt, inkább lent maradt, hogy a segítségével könnyebben egymásra hangolódjanak Louis-val.

Úgyhogy amikor leszedték az asztalt, de senki nem indult, Louis és Felix között ez a párbeszéd zajlott le:

- Shrek?

- Shrek.

- Mész?

- Megyek.

Ezzel Felix felállt, Louis ott maradt az asztalnál, Harry pedig összezavarodottan nézett rá. Értelemszerűen a filmre gondolt, de amikor Louis nem mozdult, ő is a helyén maradt.

- Mi az a shrek?

- Mindjárt megtudod - vigyorodott el, majd ezt követően Felix vissza is tért, és ahogy leült, egy pakli kártyát tett le maga elé, és el is kezdte keverni. Amíg ő keverte, Louis elmagyarázta a játékszabályokat, de készített egy gyors jegyzetet is neki egy papírra a különböző lapok pontozásáról, és a különleges lapok képességeiről, hogy a játék gördülékenyebben menjen.

Harrynek az első játékban még nem volt teljesen tiszta a lényeg, de a következőben kezdett belejönni. A különleges lapok segítségével meg tudta nézni mások lapját, akár el is cserélni velük. Egy idő után, amikor Harry elsajátította a szabályokat és a stratégiát is, Louis-val egymás ellen fordultak, és folyton a legértékesebb lapért küzdöttek egymással. Ennek a vége az lett, hogy Felix újra és újra megnyerte a játékot.

- Tudjátok, ha nem csak ketten párbajoznátok, akkor nem vernék rátok pontokat egyfolytában - jegyezte meg Felix, miközben újra ő keverte meg a kártyákat.

- Ez már nem csak egy játék, Felix - felelte Harry, majd Louis nevetéstől hunyorgó szemeibe nézett. - Ez már vérre megy.

- Akkor nem csak én érzek így - nézett rá kihívóan a férfi, majd a mondat végén kacsintott, és Felix felé fordult. Harry nem bánta, mert megeshet, hogy a kacsintástól enyhe pír futott fel az arcára, amit azonnal próbált leküzdeni. - Mellesleg állandóan te osztasz, nyilván csalsz. Add ide! - nyújtotta a kezét a pakliért, Felix pedig durcásan odaadta neki.

- Nem is csaltam, semmi szórakoztató nem lenne benne, ha úgy nyernék, hogy csaltam.

- Ugyan, kár tagadni - szólalt meg Harry is. - Nyilvánvaló az egész. Egy bűnöző család tagjaival kártyázok, magától értetődő, hogy mindenki csal körülöttem - dőlt hátra vigyorogva. Jól esett neki úgy poénkodni az egész életstílusukról, hogy már nem neheztelt rájuk emiatt.

- De én nem csaltam! - védekezett már idegesen Felix, aki nem vette a poént, ez viszont a helyzetet csak szórakoztatóbbá tette. Louis és Harry hangosan nevettek mellette. - Ha nem hisztek nekem, most Louis oszt, és így is megverlek titeket.

- Na lássuk! - mondta Harry, és Louis elkezdte osztani a kártyákat.

Mielőtt a játékot elkezdték volna, Harry felvette Louis-val a szemkontaktust, és szavak nélkül sikerült megegyezniük egy szövetségben Felix ellen. Az elejétől kezdve mindketten a fiú akadályozására játszottak, ő pedig hamar rájött, hogy fordult a kocka. Louis és Harry tettek arról, hogy Felix többet ne panaszkodjon amiatt, mert nem fordítottak rá figyelmet.

Amikor befejezték, megérkezett Anthony is, majd miközben ő is beszállt egy körbe, befutott Ruby, Marty és Diego is.

Ahogy múlt hétvégén is tették, aznap is kimentek focizni, de ezúttal Louis is a csapattal tartott, ami nem maradt szó nélkül.

Ha egyszer rabul ejt, nem ereszt többéDonde viven las historias. Descúbrelo ahora