Ha egyszer rabul ejt, nem ereszt többé

[𝟙𝟙]

Ahogy Louis ígérte, teljesen békén hagyta Harryt, napokon keresztül szinte nem is találkoztak. Ő általában a szobájában evett, de az idő nagy részét nem is otthon töltötte. Az elmúlt héten többször is volt olyan, hogy nem a házban aludt, és másnap kicsit megviselt kinézettel jött haza. Harry kíváncsi lett volna arra, hogy ilyen alkalmakkor vajon merre járhatott, de inkább nem ütötte bele az orrát, hanem csendesen és a fejében üvöltő kérdésekkel ment el mellette.

A házban töltött napok alatt viszont Harrynek beállt egyfajta napi rutinja. Reggelente korán felkelt azért, hogy a legnagyobb hőség előtt elmenjen futni, ezt követően reggelizett, majd vagy ruhát tervezett, vagy Daisyvel jatszott, vagy az éppen otthon lévő családtagokkal beszélgetett. Az ebédet követően mindig tartott egy délutáni sziesztát, amit általában a napló olvasásával töltött ki. Annak ellenére, hogy egész nap is lehetősége lett volna rá, soha nem olvasott két-három bejegyzésnél többet. Hagyott időt magának arra, hogy az olvasottakat megértse, átgondolja, és következtetéseket vonhasson le belőle Louis-t illetően. Sokszor a naplót követően is leült tervezni, és olyankor megállás nélkül a férfin pörgött az esze. A férfin, aki egyre szimpatikusabbá vált számára.

Persze, nyilván nem kedvelte meg azonnal, ahhoz nem tartotta elégnek a naplót, de a korábbi ellenérzései, miszerint a férfi csak megjátssza azt a gondoskodást és figyelmet, amit kapott tőle, enyhültek. A bejegyzéseit olvasva egyértelművé vált, hogy Louis személyisége már középiskolás korában is ilyen volt. Nyitott, őszinte és előzékeny. Harry kezdte azt érezni, hogy talán érdemes lenne tiszta lapot adni Louis-nak, azért, hogy tényleg megismerje.

A telefon, amit kapott, nem sokat változtatott az eddigi helyzeten. Harry sosem volt az a fajta ember, aki egy-egy játékkal a mobilján órákig el tudná foglalni magát, így bár letöltötte rá a Candy Crush-t, és egy Sudoku játékot, de csak akkor használta, ha tényleg semmi máshoz nem volt kedve. De a gesztus Louis részéről ettől függetlenül jól esett neki.

Egy teljes hét telt el úgy, hogy Louis és Harry szinte egymáshoz sem szóltak. Ez idő alatt viszont Harry kapcsolata mindenki mással erősödött. Emilia elmondta Harrynek, hogy a gyerekei sose jártak még annyit haza hétközben, mint amikor ő is ott volt. Rubyt és Martyt nem telt sok időbe megkedvelni, velük már az első napokon is nagyon könnyen kijött, és az idő múlásával ez csak jobb lett. Anthony hozzájuk képest kicsit távolságtartó volt, de vele sem volt nagy erőfeszítés egy hullámhosszra kerülni. Harrynek és neki nagyon hasonló humorérzékük volt, és könnyen tudták értékelni egymás vicceit, akkor is, amikor mások nem. Egyedül Diego volt az, akivel nem beszélt, de Harry mégis kezdte azt érezni, hogy már ő sem úgy tekintett rá, mint az első nap. Szerette volna azt hinni, hogy kezdett beilleszkedni ebbe a családba, ami a legkevésbé sem hasonlított a saját családjára. Ez ezerszer megértőbb és otthonosabb volt.

Mindközül mégis még mindig Felix volt az, akivel a legeslegjobban megértették egymást, és akivel meg tudta osztani a legtöbb gondolatát. Nekik otthon, Londonban is elég jó kapcsolatuk volt, de mióta Harry itt volt, a semmi közepén, és Felix volt az egyetlen arc, akit vissza tudott csatolni a korábbi életéhez, ő rá támaszkodott a legjobban. Amióta sikerült megbeszélniük a félreértéseket, a kapcsolatuk szárnyalt. Órákat töltöttek el egymás társaságában beszélgetve, nevetve, videójátékozva, és fel sem tűnt nekik. Harry nagyon hálás volt azért, hogy a fiú minden nap vette a fáradtságot, hogy meglátogassa őt.

Ahogy a következő hétvége is megérkezett, Harry a naplónak már a végén járt. Nem voltak Louis-nak hatalmas titkai akkoriban, csak apró tinédzser dolgokat írt le, általában az érzéseit dolgokkal kapcsolatban. 15-16 éves korában Louis belül igazi lázadó volt, nem tanult, és a barátaival töltötte az összes idejét, akkor kezdett a szemközti iskolából lopni is. A naplójában többször is ismétlődött a gondolat a pénzközpontú világ utálatáról, és újabb meg újabb ötleteket hozott fel, hogy hogy lehetett volna ezt megszüntetni. Harry teljesen le volt nyűgözve a fiatal Louis intelligens gondolataitól és kreativitásától.