A sztori tulajdonképpen a 2018-as Űrdongó (Bumblebee), film Fanfic folytatása. Charlie rájön, hogy nem csak barátként vonzódik a sárga Autobothoz. Ami jó sok problémához, de annál több merész és vidám pillanathoz vezet.
18+os tartalom lesz az elejét...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hűvös éjszaka telepedett Brighton Falls-ra. Egy felhő sem volt a sötét égbolton, minden csillag látszott. Úgy ragyogtak, mint megannyi gyémánt egy sötét bársony takarón. Hideg, metsző szél fújt át a városon és annak környékén. Csendes volt minden, mintha mindenki visszahúzódott volna a saját kis zugába. Még az állatok is. Egy tücsökciripelés sem hallatszott. Aztán a távolból egy autó motorja duruzsolt. A hegyre felvezető úton egy fényszóró pár kezdte megvilágítani az aszfaltot. Lassú tempóban haladt célja felé a barna kombi. A volán mögött egy unatkozó, barnahajú, fiatal lány ült karba font kézzel és az ablakon bámult kifelé. Nem ő vezette az autót. Az autó saját magát irányította. Ha valaki meglátta volna őket biztos nem hitt volna a szemének. De Charlie Watson-nak ez már régóta a mindennapjaihoz tartozott. De nem emiatt unatkozott, hanem egészen más miatt. Illetve az unalom nem is volt a legjobb kifejezés az állapotra, amiben volt. Inkább csalódott volt. Több dolog miatt is.
Egyrészt, ez volt az első hivatalos járőr küldetése. Bár volt már éles akcióban, ez volt az első, hogy csatlakozott a saját kis különítményéhez és részt vett egy ilyen feladatban. Az Autobotok mind őrjáratoztak felváltva. Charlie leginkább a bázison szerelte őket, amit persze imádott de szeretett volna, máshogy is segíteni nekik, ezért örült, mikor felettese és szerelme Űrdongó felajánlotta neki a lehetőséget. Valósággal repesett az örömtől. Aztán a lelkesedése kissé lelohadt, amikor megtudta, hogy nem Űrdongóval fog elmenni az első őrjáratára. Persze nem volt semmi baja Cyra-val, sőt! Jó barátnők lettek az idők során, de mégis úgy képzelte el, hogy az első ilyen akcióját a sárga robottal fogja közösen levezényelni. Ami nem jött össze. Emiatt csak bosszús volt. Az egész akkor fordult át csalódottságba, amikor... nincs mint szépíteni, nem történt semmi. Volt egy pezsgő érzés és izgalom Charlie-ban a nap elején, hogy valami komoly akcióba keverednek. Beleszaladnak néhány Álcába, felfedeznek egy búvóhelyet, bármi. Ehelyett, csak lassan cruise-oltak a városokat összekötő utakon. Begurultak 1-2 forgalmasabb utcába és ennyi. Fáradtan, unottan, nekinyomta az arcát az ablaknak és kifújta a levegőt, amitől az párás lett. Az ajkai vibrálva jártak, mint amikor egy ló prüszköl.
- Hát... nem erre számítottam. - panaszkodott.
- Jobb ez így Charlie. Ha nincs aktivitás, az azt jelenti biztonságban vagyunk. Nincsenek Álcák, nincs gond. - magyarázta a szintetikus hang.
- Ühüm. - dünnyögte az orra alatt egykedvűen.
A lány az eget kezdte bámulni. A csillagokat. Pár éve, még egészen máshogy szemlélte az éjszakai égboltot. Elképzelte milyen távol lehetnek a csillagok amiket lát. Hogy mi lehet odafent. Szentimentális és romantikus dolgok kavarogtak a fejében, valahányszor az eget kémlelte. Ez az élmény teljesen megváltozott, mióta tudja, hogy mi van odafent. Intelligens élőlények. Akik fejlettebbek és teljesen különböznek az emberektől. És harcolnak egymással. Elhozták a háborújúkat egy másik bolygóra. Mostanában már az járt a fejében amikor a csillagokat nézte, hogy milyen érzés lehet ez az itteni alakváltóknak. Vajon ők is ugyanúgy figyelik a sötét égboltot? Vágyakozva tekintenek fel? Keresik az ismerős csillagképeket és azon gondolkoznak: vajon pontosan hol lehet a bolygójuk? Cybertron, a Transformers szülőbolygó. Ami csupa fém és energon, mint ők maguk.
