Várok rád {C.L.}/✔️

Part Eight

Liza Parker

Charles le is fotózott engem meg a kisfiát, valószínű nagyon aranyosak voltunk együtt. Nagyon örültem, hogy Charles érzett olyan közel magához, hogy ezt a titkot is megossza velem. Miután rendbe tettük a babát nagyon elment az idő és korogni kezdett a gyomrom.

-Rendeljek valamit?-kapta fel a hangra a fejét mire elmosolyodtam.

-Nem, nem kell! Úgy döntöttem hálából főzök neked valamit!-mosolyodtam rá. Tényleg hatalmas hálát éreztem, mert régóta nem voltam ilyen boldog az életemben és ennek egyetlen okozója Charles Leclerc volt.

-De kedves vagy!-mosolygott rám, majd leült a kisfia mellé a játszószőnyeghez és gügyögni kezdett neki.

Az étel amit készítettem a legnehezebb volt amit valaha tanultam. Hamarosan befejezem a gimnáziumot, és szeretnék szakácsnak továbbtanulni az egyetemen. Mindig is érdekelt a konyhaművészet és egy nap majd szeretnék főszakácsként dolgozni egy elit helyet, vagy akár megnyitni a saját éttermemet.

-Ez nagyon finom!-vizslatott miközben szedett a kajából.

-Köszönöm! Ez egy jó előjel a karrieremre nézve!-vigyorogtam, majd ekkor esett le, hogy úgy ahogyan Charles nem említette a gyereket én nem említettem az életkoromat.

-Még nem dolgozol?-tett fel egy elég hülye kérdést, mondjuk a nyáron dolgoztam és akkor joggal hihette azt, hogy most is dolgozok, de ez ugye nem így volt még.

-Most végzem majd a gimnáziumot-mondtam el az igazságot mire megállt a kanál a férfi szájában.

-Akkor, hány éves vagy?-vizslatott kigúvadt szemekkel.

-Nem régen töltöttem a 18-at-vallottam be mire felállt az asztaltól.

-Azt a....mi a büdös...én ezt nem gondoltam volna!-kapkodta a fejét.

-Én sem gondoltam, hogy gyereked van!-válaszoltam vissza kicsit ingerlékenyen mire mind ketten egymásra néztünk és nevettünk egyet.

-Szóval ilyen ez a nagy barátság?!-tett fel egy költői kérdést amin nevetnem kellett.

Az ismeretségünk alatt nagyon sok mindent megosztottunk magunkról, az életükről, de ezeket a döntő pontokat, fogalmazhatok úgy is, hogy bombákat még nem mertük egymás fejére rádobni, egészen mostanáig.

Az ebédet követően Charles letette Harry-t aludni án pedig addig végig néztem a tévé műsorokat. Mivel nem találtam semmi érdekeset felmentem az instára és böngészni kezdtem az oldalaim interekcióit. Az utóbbi időben rengeteg követésem lett, nagyon sokat elkezdtek érdeklődni az oldalaim iránt, ami nagyon jól esett, mert rengeteg munka vezetni mindegyiket.

-Huh-lépett ki a szobából, mire mosolyogva ráemeltem a tekintetem.

-Ilyen gyorsan elaludt?-vizslattam.

-Igen-mosolyodott el, majd mellém huppant a kanapéra.

-Nézünk valamit? Van Netflix, HBO, Disney-vette kezébe a távirányítót, majd kapcsolgatni kezdte az alkalmazásokat.

-Végül is-tettem le a telefont, majd a tévé képernyőre szegeztem a tekintetem.

Miután kiválasztottunk egy random filmet eltespedtünk és tévét néztünk. Amint vége lett a műsornak elgörnyedve álltunk fel, Charles megnézte a babát én pedig a konyhában engedtem magamnak egy kis vizet.

Az órára pillantva már jóval a z estében voltunk, így melegítettem egy kis vacsorát kettőnknek, majd amint Charles is készen állt enni kezdtünk.