Új lakótárs / BTS /Felfüggesztve/

•16•

Ismét hosszú csend. Amit kisvártatva Jimin tört meg.
- Hallani akarod... ugye? - a lány megint csak bólintott. Jimin akadozva elkezdte - Anya nagyon beteg volt. Tüdőrákban szenvedett, majd mellé tetanuszos lett. Szörnyű volt. Haldokolni kezdett. Aztán kiutazott apával vidékre, de útközben balesetet szendvedtek és mindketten szörnyen megsebesültek. Anya halt meg először. Mielőtt apa is meghalt volna, ami két és fél perccel később volt, minthogy anya meghalt, elmondták neki, hogy anyu rákos és tetanuszos volt. Apa nem csak a sebeibe, hanem a stresszbe is belehalt, amit akkor okoztak neki ezek a szavak...
- Oh... Bocsáss meg, nem kellett volna elolvasnom... - suttogta Domi maga elé meredve.
- Nem a te hibád - nézett fel Jimin, de a szeme könnyes volt. Nyilván nehéz volt beszélnie a családjáról, ami teljesen érthető.

Domi ezután elég rosszkedvűen dőlt le aludni. Ráadásul rosszat is álmodott. Megint.
"Ismét ott álltam a sötét helyen, ahol három ajtó állt. Három felirattal. Egy Jiminnel, egy Taehyunggal és egy Eunwooval. De ez utóbbi ajtó a szemem láttára besötétedett. Berepedt és feketévé vált. Akárhogy is próbáltam kinyitni, nem mozdult. Beragadt. Teljesen. Ám hirtelen mégegy ajtó jelent meg Eunwoo ajtaja mellett. Nem, nem egy ajtó, hanem a körvonala. Kétségbeesetten nyitogattam Eunwoo ajtaját mit sem törődve az újjal. Nem érdekelt semmi. Elegem van! Jimin ajtaját leromboltam. Véget vetek neki! Eunwoo-ét szétrúgtam. Már készültem felgyújtani Taehyung ajtaját, de ekkor a kezeim és a lábaim nem engedelmeskedtek. "CSINÁLD MÁR, GYÚJTSD FEL!" De a szavak sem hatottak. "GYÚJTSD FEL, TE ÁLLAT! GYÚJTSD FEL!" Magam sem tudom, kinek ordítok, de meg kell semmisítenem ezt az ajtót is. El kell porlasztanom, véget kell vetnem a létezésének. Ekkor meggyújtottam a gyufát. Rádobtam, ám az ajtó nem égett. Mi baja van? Égjen! Hirtelen ránéztem az utolsó ajtóra. Nincs rajta semmilyen név. Tökéletes. Be akartam menni, de az ajtó még nem vált kézzel foghatóvá. Csak kék körvonalakból állt. Végül gondoltam egyet és elkezdtem a másik irányba rohanni. A sötétbe. Sokáig futottam, amíg teljesen sötét nem lett. Hirtelen valami fényt érzékeltem a távolban. Tudtam, hogy valami nincs rendben. Igazam volt. Három világító szobor állt előttem. Mindegyiken a három fiú közül az egyik szerepelt. Eunwoo szobra romokban hevert. Alatta ez állt: "A szabadságodért össze törted a szívét. Helyesen cselekdtél."

Domi hirtelen felriadt.
- Mi a fasz? - kérdezte és felült. Miért álmodik ilyeneket?
- Domi! Vacsora! Hányszor szóljunk még? - kiabált fel Namjoon, ezek szerint már sokadjára. - Vagy ágyba kajára vágysz?
- Megyek már! Nyugi. - kiabált vissza a lány.

Napokig nem nagyon történt semmi. Minden nap ugyanolyan volt. Reggel kelés, gamerkedés Jungkook ellen, TV nézés, beszélgetés Jiminnel és Taehyunggal, vágyakozás Eunwoo után. Majd ebéd, Yeonjun panaszkodásai Beomgyuról ("De basszus, akkora hülye ez a Beomgyu, hogy megint cseszegetni kezdett."), ezek után egy gyors séta, majd egy pihenő, kajálás, gamerkedés újból. Esti szeánsznak meg betesznek a fiúk filmeket, amik általában horror filmek, Jin ezért sosem jön TV-zni. Arra hivatkozik, hogy ilyenkor már alszik, pedig mindenki tudja, hogy gyűlöli a horror filmeket.

De aztán áldásként érkezett a hétfő. Ez egy olyan mondat, amit az embereknek általában nehéz kimondani vagy leírni. De nyáron más a helyzet, főleg, ha mehetsz röpi edzésre, mint ahogy Domi.

A lány gyorsan felkelt reggel nyolckor. Fogat mosott, fürdött, stb. 10-re ment edzésre.

Az edzésre Domi tavalyról ismert jófej társai közül ketten nem jöttek el. Az egyik késett (és ezért kapott 20 kör büntető futást a teremben), a másikról kiderült, hogy kilépett az egyesületből.
- Na lányok. - kezdte meg keményen hangon az edző a bemelegítés és a késő büntető körei után - Helló újra. Remélem felkészültetek rá, hogy ez a nyár nem lesz habos torta. Kemények leszünk! Most pedig bemutatnám az új tagot a csapatotokban. Na jó, nekem erre nincs időm, gyorsan mutatkozz be.
- Sziasztok, Miyawaki Sakura vagyok Japánból. Hamarosan költözöm, még mem tudom pontosan, hogy hová, de valahová Szöulba. Sok versenyen voltam, mindet megnyertem. Ennyi.

Az új tag beszámolója után mindenki bólintott egyet, majd befogadóan beengedték a "sorba" ahová álltak.

- Most pedig csapatosztás! - kiáltotta el magát az edző, majd húsz másodperc alatt kreált két erős csapatot. Az első csapat tagjai Min-hee, Sun-young, Chaen-young, Sakura, Shim-Ma, Yee-un és Domi voltak. Nos, minket csak ez a csapat érdekel, ugye?

Domit rögtön beállították center pozícióba. Vagyis a csapat tagjai. A másik csapat szervált először, Chaen-young fogadott. Mindenki jól játszott. Az meccs eredménye 3-2 lett. Domk csapata nyert. Persze mindegyik szett valahogy úgy nézett ki, hogy az ellenséges csapat egy ponttal vesztett.

Az öltözőben Domi megszólította Sakurát.
- Szia, Domi vagyok. Te ismered Yeonjunt? Choi Yeonjunt?
- Igen, miért? - kérdezte kiváncsian a lány.
- Csak azért kérdeztem, mert lehet, hogy abba házba költözöl, amelyikben én lakom meg ő?
- Te is ott laksz? De jó! - Sakurának felcsillant a szeme. - Egyébként nagyon jól játszol. Itt tanultál meg ennyire jól?
- Nem, csak úgy... Megy. - mosolyodott el Domi. - De te is szuperül játszol! A fogadásaid elég menők voltak!
- Köszi! Egyébként merre mész haza? Ha benne vagy, jönnék veled. - mosolyodott el Sakura.

A lányok hazafele rengeteget beszélgettek.
- Egyébként van fiúd? - kérdezte Domi. Sakura a cipője orrát nézte. Látszott, hogy kerüli ezt a témát.
- Hát... Tudod... Inkább a lányokat szeretem... - motyogott. Domi elmosolyodott.
- Nyugi, nem foglak utálni! Bírom ezeket az embereket!
- Na és neked van valakid? - kérdezte Sakura, miután megkönnyebbülten felsóhajtott.
- Nincs. - Domi elgondolkodott rajta, hogy behazudja-e neki, hogy egy Taehyung nevű sráccal jár, de inkább nem tette, nehogy botrány legyen belőle. "Jézusom, mi van velem?!" - gondolta Domi.

Domi elköszönt Sakurától, majd boldogan berontott a házba. De a boldog mosolyából hirtelen side eye fej lett, mert a látvány, ami fogadta, nem éppen szokványos volt.

Jin beragadt a korlát és a fal közé. Yoongi alulról húzta, Jimin felülről (?), Namjoon balról, Taehyung pedig jobbról. Jungkook pedig velük szemben ült és nézte a jelenetet pattogatott kukoricával a kezében.

- Adjál már ebből - állt mellé Domi és kivett egy marék popcornt. - Amúgy te itt mit csinálsz?
- Mozizok! Ez sokkal jobb, ming a TV! - lelkesedett Jungkook.
- Aha... És Hoseok? Ő hol van?
- Háát... Yeonjunnal LÓG. - hangsúlyozta ki az utolsó szót a fiú.
- Öhm... Miért hangzik ez olyan rosszul? Hol vannak?
- Hát a konyhában.

Domi becsörtetett a konyhába. Yeonjun össze volt kötve Hoseokkal és a tetőről lógtak.
- Segíts! - csillant fel Hoseok szeme, amint meglátta Domit. A lány ijedten nézett rájuk, majd kioldotta őket, mire a fiúk egymásra esve lezuhantak a földre.
- Kicsi a rakás? - kérdezte Jimin, aki időközben belépett a konyhába.
- NEM! - ordított Hoseok, aki legalul hevert, de már késő volt. Jimin teljes lendülettel és egy "Wiiiiii"-vel ráugrott a "rakásra".

Az este gond nélkül telt. Yeonjunon és Hoseokon kívül mindneki állandóan beszélt, a maknae line valami új számítógépes játékról, Namjoon és Yoongi egy soriról, Jin sztorizott, Domi meg a röpi edzésről.

Mindenki fáradt volt, főleg Jin, aki elég nehezen szabadult ki a korlát és a fal közül. Nem volt nehéz hamar elaludni.