•9•

11 2 23
                                    

Sok nap telt el azóta, amióta Taehyung utoljára írt Dominak. Pontosan másfél hét. Az Enhypen koncert is megvolt, a "Border: Carnival" albumukkal léptek fel. Végül minden lakó elment a koncertre és üvöltöztek, ahogy azt a fanoknak kell. De utána nem nagyon történt semmi. Azt leszámítva, hogy Yeonjun megnézte a lakást, és észre sem vette, hogy a mellette állók (leginkább Domi és Hobi) fangörcsben szenvednek. Egy dolog nyomasztotta Domi lelkét: Taehyung nem érkezett haza arra a napra, amelyiken elvileg ki kellett volna engedni őt a kórházból. (Ami a mai napon játszódó történet előtt lett volna két nappal).

Mivel ma vasárnap volt, Domi szokásosan kilenckor kelt fel. Kivételesen jól aludt, mert egy Jungkook sem kopogott az éjjel. Lesétált a konyhába, ahol nagy meglepetésére még senki sem volt. Csak Hoseok, de ő inkább aludt, mint ott volt.
- Ember, kelj már fel - rázta Domi. Valakivel akart beszélgetni, vagy legalább rá bízni a kaja készítést.
- Mi van....? - motyogta Hoseok. "Ez ivott, vagy mi?" - kérdezte magában a lány.
- Kelj fel, elegem van, hogy egyedül vagyok. Egy, kettő! - keményített be Domi. E szavak hallatára Hoseok álmosan felült és értetlen pofát vágott.
- Pontosan mit szeretnél?
- Hol vannak a többiek?
- Mittomén? Alszanak. - vonogatta a vállát Hobi.
- Amúgy Yeonjun valószínűleg a te lakásodat kapja majd meg. - újságolta Domi. Hoseoknak felcsillantak a szemei. Ultra fangörcs. Domi pedig irigykedett, de Yeonjun Hoseok lakását tartotta elfogadhatónak, hiszen a fiú nem is lakik ott szinte, a lakatlan lakások Jungkook mellett pedig elég ijesztőek voltak, szóval Yeonjun inkább egy barátságosabb helyet választott.

Délelőtt a fiúk is felbukkantak, azt akarták, hogy most Jimin csináljon kaját, de annak semmi kedve nem volt hozzá, így nagy kegyesen elajándékozta a feladatot Jinnek, aki inkább hasfájást színlelt, így megint Domin volt a sor a kaja csinálásban. Domi úgy döntött, hogy reggelizni senki sem fog, csinál ttobokit. Finomnak finom lett, mindenki befalta az egészet.
- Na és az ebéd? - kérdezte érdeklődve Hoseok, a kaja nagy szerelmese.
- Ez volt az ebéd - tárta szét a karját Domi.
- Akkor a reggeli?
- Állj le. - utasította Yoongi, mire Hoseok dühösen meredt rá.
- Neked amúgy miért kell mindenbe beleszólnod? - vágta oda a kérdést a fiúnak, aki fapofával rámeredt.
- Én csak segítek Dominak. Gondolj bele, milyen lenne, ha neked kéne kaját főznöd. - tanácsolta Yoongi. Hobi egy pillanatra elgondolkodott, majd megborzongott.
- Igazad van. Részvétem - fordult Domi felé, aki a fejét fogta. "Istenem, ha vége lenne már ennek a napnak, és láthatnám Taehyungot...!" - meredt maga elé a lány.
- Valami baj van? - kérdezte Namjoon.
- Ja, nem semmi, semmi. - legyintett Domi.

Olyan meleg volt, hogy mindenki elment aludni vagy légkondizni. Domi várt, hátha kap levelet Taehyungtól, de csak nem jött. Helyette valaki kopogott. De nem úgy, ahogy Jungkook szokott. Domi talán ezért nem üvöltötte le az illető fejét, bár meglehet, hogy neki aznap már mindegy volt.
- Nyugodtan gyere be, akkor is ha... - itt elnémult és forgatni kezdte a szemét - ...ha Jungkook vagy.
- Úgy érzem, eleged van már ebből a Jungkook fiúból - nevetett fel Woonie, aki, miközben beszélt, belépett az ajtón.
- Eunwoo! - mosolyodott el Domi. Eunwoo leült mellé a háttámla nélküli kanapéra, majd hosszas csönd telepedett a szobára.
- Valami nyomja a lelkedet, igaz? - nézett Domira. A lány lesütötte a szemét. - Nyugodtan mondd el. Nem muszáj persze.
- Egy barátom kórházban van. Ennyi. - sóhajtott fel Domi.
- Barátod? - kérdezte meglepetten Woonie. - Gondolom akkor nem olyan hülye, mint a többi.
- Dehogyis! Normális fiú. Csak sokat kell fele foglalkozni. Olyan, mint Jimin. Tudod, a szőke. - tette hozzá Domi, miután látta, hogy Eunwoo a fejét töri.
- Park Jimin, ugye? Neki hallgatom a dalait. Jók, de ki kéne adni őket. Így nem lesz belőle semmi. Ellophatják. Bármikor. - tanácsolta Eunwoo.
- Csak hobbiból csinálja. - nézett rá Domi. - Ha ellopják, majd beperelem őket.

Sokáig ment a beszélgetés, szóba került Angelica Roth is, és az a hír, hogy szakítottak.
- Sajnálom. Pedig meg akartam ismerni - vallotta be Domi.
- Így is megismerheted. Kábé veled egyidős. Innen a második utcában lakik.
- Nem is tudtam! Biztos kihozott téged a sodrodból.
- Legalább nem kell látnom. Csak téged. - mosolyodott el a fiú.
- Meg azt a hét ökröt. - nevetett fel Domi és észre sem vette, hogy kinyílt az ajtó.
- Én? Ökör? - nézett sértetten Jungkook.
- Kopogni? - kérdezte ingerülten Domi.
- Akkor lefejezel. Van agyam nekem is.
- Így is lefejezlek te agyatlan! - mondta Domi és egy könyvvel lepofozta a fiút, aki sok "Aú"-val kísérte a jelenetet. Eunwoo meg nevetett, nem tudott leállni. Csak akkor hagyta abba a nevetést, amikor a kínzásnak vége lett és Jungkook megszólalt.
- A herceged azt üzeni, hogy menj ki a vonatállomásra. Valamit küld neked. - mondta egy szuszra. Domi lefagyva állt a szoba közepén, és nem tudta, hogy kidobja-e az ablakon Jungkookot, vagy tekerje ki a nyakát.
- Tudod, mit kapsz ezért? - nézett rá Domi. Jungkook elégedett arccal nyugtázta, hogy a lány észrevette a "herceged" szót, és most jól beégethette őt. - VERÉST.

A többit nem részletezném... A lényeg, hogy Jungkook bőgve rohant le Yoongihoz.
- Aki faszoskodik, fasz is marad - próbálkozott a vígasztalással Yoongi, de amikor látta, hogy ez nem segített, gyorsan hozzátette - de ezek a személyek is lehetnek jó emberek, mint te.

Domi Eunwoo társaságában sétált el a vasútállomáshoz. Csönd volt kettejük között.
- Szóval... - törte meg a csendet Woonie - van valakid?
- Nem... - válaszolt bizonytalanul Domi.
- Oké...
Ismét csönd. Eunwoo feszült arccal lépkedett előre, míg mellette Domi kínosan nézte a földet. Aztán egyszercsak a fiú megállt. Egy mosolygós alakot látott maga előtt, sok méterrel. Ott voltak a vasútállomásnál. Domi azonban nem vette észre őt. "A herceged azt üzeni..." - Eunwoonak úgy suhantak a gondolatai, mint a szélvész.
- Woonie, nem jössz? - rántotta meg a fiú kabát ujját Domi.
- Ja! Persze, persze jövök. - lépett ki a gondolataiból a fiú. Hamarosan Domi is észrevette az alakot, és elengedte Woonie kabátját, amit eddig fogott, majd odafutott az alakhoz. Wonnie riadtan nyúlt utána, de nem kapta el, aztán félősen visszahúzta a kezét. Reflex.

-replay-
Domi éppen Woonie kabátját fogta, és akkor megpillantott valakit. Valakit, aki már régóta hiányzott neki. Elkezdett futni az illető felé.
- TAEHYUNG! - üvöltötte a levegőbe. Minden leszállt utas őt figyelte, de ez nem érdekelte a lányt, úgy ahogy az sem, hogy elbotlott a lépcsőn. De sikeresen feltápászkodott és hatalmas sebességgel kezdte újra a futást, amíg Taehyung karjaiban nem landolt.
- Annyira hiányoztál! - ölelte meg szorosan a fiút.
- Te is nekem - simította meg Taehyung Domi haját. A körülöttük álló utasok mindegyike hallatott egy "awww" - ot, majd elslisszoltak a dolgukra. Ha Domi nem lett volna ilyen boldog, most mindegyik kórházban lenne, de akkor is Yoongi hibája lenne, mert ő tanította meg rendesen verekedni Domit.
- Miért csak most jöttél? - nézett rá Domi.
- Nem engedtek még ki, mivel azt akarták, hogy teljesen gyógyuljak meg. Én meg meglepetést akartam szerezni neked. - hangsúlyozta az utolsó szót. Domi boldogan lehunyta a szemét, és újra megölelte a fiút.
- Gyere, menjünk haza! - mosolygott Taehyungra Domi, majd meg is tették ez utóbbit.

Eunwoo csak állt. Az egész jelenetet 4 méterről nézte. Domi elfelejtette őt. Megfeledkezett róla. Elment a sráccal haza, ő meg ott maradt. Erre elkezdett zuhogni az eső... Woonie egyedül ment haza.

~
Domiék hazaértek és hatalmas partit csaptak. Megint mindenki lerészegedett, persze Domi most jobban vigyázott magára. Meg Taehyung is.
- Holnap elviszlek valahová - súgta Tae Dominak, aki elmosolyodott.
- Olyan jó, hogy újra itt vagy - felelte.
- BLACKPINK IN YOUR AREA! TRUTTURUTTU ~KLIP KLEP~ BADDA BING BADDA BONG - üvöltötte Jimin.
- Ez teljesen hülye - röhögött Jungkook.

Új lakótárs / BTS /Felfüggesztve/Onde histórias criam vida. Descubra agora