𝐈 𝐜𝐡𝐨𝐨𝐬𝐞 𝐭𝐡𝐞 𝐌𝐨𝐨𝐧☾︎ ~ 𝐁𝐚𝐧𝐠 𝐂𝐡𝐚𝐧 𝐟𝐟.

3.

-Üdv Mrs. Lee. - mosolygott és meghajolt jó mélyen Chan a portásnak
-Haver! Jó látni. - ölelte át Minho Chan-t
-Titeket is! Mesélj mi volt a báránnyal? - ült a helyére Chan
-Ez a srác olyan vad. Kívülről egy szerény, na de az ágyban. Farkas. - dőlt hátra Changbin
-És a szülei? - kérdezte Minho
-A feleséged falazott neki hogy nála van. Hatalmas köszönet. - tette össze a kezeit
-Túl sok dolgot tettem értetek, legalább apád engedjen már fel néha néha cigizni szünetben. - nézett Chan-re Minho
-Megpróbálom megbeszélni vele a helyzetet. - mosolygott Chan
-Bong? - kérdezte Changbin
-Folyamatosan Berry-t kergeti és kiabálja hogy Anya Anya. Kész káosz. - fogta a fejét Chan
-Pff, vedd el a kutyát. - nevetett Minho
-Lassan az lesz. - sóhajtott Chan -Dolgozzunk, a Feleségem ma korán végez és érte akarok menni. Képzeljétek a velünk járó Hyunjin-nek is lett egy báránykája. - mosolygott Minho
-Kicsoda? - kérdezte Changbin
-Lee Felix. Az ausztrál. - tette fel a lábait Minho
-Huhuu, azt mondják annak a csípője valami eszméletlen jó. Persze nem jobb mint Jeongin-é, de érted. - mosolygott Changbin
-Mindekinek van párja csak neked nincs Chan. - hajolt hátra Minho
-Nem érek rá. Bong nevelése fontos és komoly posztot adott apa a cégnél. Nincs idő rá. - rántotta meg a vállát
-Chan! - érkezett meg az apja mire Minho levette a lábát majd a monitor felé fordult ahogy Changbin is
-Igen apám. - állt fel Chan
-Beszélnünk kéne. - húzta az irodába
-Mond. - ültek le
-Fel tettek nekem egy ajánlatot amit szeretnék elfogadni, de ehhez a te véleményed is számít. - sóhajtott
-Mi az ajánlat? - kérdezte Chan
-Mit gondolsz Sol-ról? - nézte a fiát
-Arrogáns, kissé idegesítő, de erős nő. Miért? - dőlt hátra
-Egyesíteni akarják a cégünket. Ez remek előre lépés viszont én csak akkor fogadom el ha elveszed a lányt. Nincs más örököse a cégüknek. - mesélt
-Nem veszem el Sol-t. Bong-nak rendes anya kell! - állt fel
-Nem Bong most a lényeg. Egyenlőre csak randiztok és amint megkéred egyesül a két cég. Ezt szeretnénk anyáddal a te érdeked is és a fiadé is. - válaszolt
-Nem érdekel Sol. - húzta össze a szemét
-Sol ma átmegy hozzád. Kérlek üdvözöld. Nincs vita. Menj dolgozni. - legyintett
-Faszom. - viharzott ki Chan
-Mi történt haver? - lepődött meg Changbin
-Apa elakarja vetetni velem Sol-t. - fogta a fejét Chan
-Nem emlékszem semmilyen Sol-ra. - gondolkodott Minho
-Egy kurva aki ott volt egy céges bulin. Gyűlöli a gyerekeket, ilyet nem engedek Bong közelébe. - dőlt hátra Chan
-Rögtön el kell venned? - kérdezte Minho
-Nem, egyenlőre csak randizunk. - fogta a fejét az idősebb Chan
-Na akkor meg fogod kihúzod a végletekig majd kidobod. Ennyi. Szard le, gondolom egy olyan picsa aki máshogy viselkedik mások előtt. - forgatta a szemét
-Nem beszéltem vele sokat, de ha délután átjöttök meglátjátok. Faszom kivan komolyan. - mérgelődött Chan
-Nyugi, megyünk. Valahogy elnyomjuk ezt a Sol-t. - tette a kezét a barátja vállára Changbin

Délután a három fiú várta hogy megérkezzen Sol. Nem is késett csak talán majdnem kint volt mindene.

-Üdv Bang Chan. - mosolygott majd meglátta a fiúkat. -És üdv díszes társaság. - nézett a két fiúra akik össze nézve állapították meg hogy fejbe vernék ha lehetne. -Mit csinálsz ebben a nagy házban amikor unatkozol? - kérdezte Sol majd felhúzta a szemöldökét
-Gyerekem van mondjuk. Én nem unatkozom. - sóhajtott Chan
-Ahj az olyan unalmas. - forgatta a szemét. -Látom van medence, menjünk úszni. - indult be mikor előtte termett Berry aki hősiesen védte a házat. -Fúj és ti ezt tartjátok aranyosak. - forgatta a szemét
-Miért mondja ezt rá? - jött ki egy göndör hajú alacsony fiú az ajtón
-Mert egy....csak egy bogár mászott rajtam és arra. Ugyan..én imádom a kutyákat.... - nézett Chan-re
-Minho elvinnéd Berry-t? Changbin te pedig Bong-ot? - nézett rájuk kérően
-Persze. - indultak meg. -Sok szerencsét, ez egy átkozott boszorka. - suttogták
-Mehetünk akkor fürdeni kedves Sol? - kérdezte Chan
-Megtennéd nekem hogyha legközelebb jövök nincs kint ez a kutya? Nem szeretem a kutyákat. - húzta fel a szemöldökét
-Persze. Menj öltözz át. - sóhajtott majd az ajtóban álló Minho-ra nézett
-Ez a nő egy bolond. - tátogta
-Muszáj. - sóhajtotta Chan majd utána ment

-Látom szeretsz úszni. - ült egy székben Chan
-Imádok. - uszkált Sol. -A napfény a vízen látszik a legjobban. - mosolygott
-Szereted a neved. - fordította el a fejét Chan
-Imádom a nevem. - válaszolt Sol majd a parthoz közel úszott. -Azt mondták a szüleid hogy bajnok úszó vagy. - mosolygott. -Na gyere be Chan. - dőlt a szélének

Chan tudta ha bemegy Sol nem engedi el, de úgyis össze akarják őket adni akkor mivan. Így hát beugrott pólóstul.

-A hajam, te nyomorék! - ütötte vállba Sol Chan-t
-Csak egy kis víz. Majd a napfényed megszárítja. - úszott arrébb Chan
-Ezért hasznos. - mosolygott majd kiült a napra

Sol csomószor átjött, és mikor elment nyaralni áldás volt a ház számára. Sol mindenért hisztizett. Chan-nek meg muszáj volt megcsinálnia amit kért.

-Na végre hogy eltakarodott az a luvnya. Két hete itt bassza a rezet. - jött a kertbe Changbin
-Hű haver olyan vagy mint a mosott szar. - gyujtott rá Minho
-Bong és Berry se aludtak ma éjjel. - sóhajtott. -És én se sokat. - dőlt hátrébb
-Miket kért? - kérdezte Changbin
-Kicseréltette az ágy takarómat! Rózsaszínre! - forgatta a szemét Chan.
-Iszik mint a ló aztán bebaszva rám mászik. -Kitiltotta Berry-t és Bong-ot mindenhonnan és mindenki csak eszi a szavát. Vele kell aludnom és konkrétan ijesztő a szemébe nézni. Mint egy ördög. - dőlt hátra Chan
-Lásd be Chan. Ki kell basznod innen. - hamuzott Minho
-És mégis hogy dobja ki okoska. - nézte Changbin
-Fasz tudja. Most nyaralgat, szopizik egy kicsit aztán jön vissza és puhítja az embereket tovább. Valamit kitalálunk és kidobod a rákba. - rázta Minho a fejét