15.

29 0 0
                                    

Chan nem várt tovább megszüntette a közöttük lévő távolságot és ez volt élete első olyan csókja ami valóban szerelemből jött. A csók lassú volt és mély, ismerkedtek egymás ajkaival. A csókot végül Luna törte meg.

-Chan... - hajtotta le a fejét. -Jó béna voltam. - beszélt lehajtott fejjel továbbra is
-Nem voltál az. - suttogott Chan. -Nézz a szemembe. - kérte mire Chan ismét folytatni kezdte mire lassan az ágyra dőltek, Chan az arcát simogatta és egyre bátrabbak lettek
-Chan ne, kérlek. - húzódott feljebb Luna
-Sajnálom. Nem akartalak bántani. - ült fel mire Luna is
-Nem bántottál csak....én mást nem akarok most. - vette az ölébe a kutyust majd lassan simogatni kezdte
-Az én hibám én csak nagyon előre szaladtam...nem kellett volna megcsókoljalak. - suttogta maga elé a végét
-Nem mondtam hogy nem akartam én is. - nézte az ölébe fekvő állatot Luna
-Sol. - jött közelebb Chan
-Igen? - nézett fel Luna
-Tudod hogy rám mindig számíthatsz. És ha bármi gondod van csak szólj és segítek. - mosolygott
-Köszönöm Chan. - tette arrébb a kutyust majd átölelte Luna az előtte ülő fiút
-Gyere, pihenjünk le. Nem könnyű a kempingezés főleg ha apám szervezi. - dőlt le majd széttárta a karjait
-Biztos jó lesz én bízom benne. Köszönöm Channie... - bújt az ölelésébe Luna

-Jézusom, de szeretlek Sol. - suttogta maga elé Chan

Chan boldog volt megint hiszen végre érezhette Luna akjait, már többször vágyakozott értük most pedig a mellkasán fekszik a lány és halkan szuszog.

-Emlékszem még mikor remegtél, nagyon örülök hogy mostmár nem teszed azt és nem álmodsz rosszakat. Aludj jól és álmodj szépeket Sol. - simította meg a fejét Chan majd ledőlt aludni ő is

A másnap reggel igen sietős volt. A cuccokat Chan cipelte ki míg Luna Bong-al és Felix-ékkel foglalkozott.

-Minden okés? - suttogta Felix
-Igen, rendben vagyok. Köszönöm hogy vigyáztok rájuk. - ölelte át őket
-Mi mindig itt vagyunk. - mosolygott Hyunjin
-Mama! - szaladt vissza Estella
-Halkan Drágám még Channie bácsi meghallja. - mondta mire Felix-ék szája tátva maradt
-Oooo. - mosolygott Felix
-Nem mondtam semmit, ugyan már fiúk. - legyintett Luna
-Akkor csak én hallottam hogy Channie-nak hívtad, vagy te is hallottad Hyunjin? - fordult felé Felix fülig érő mosollyal
-Sajnálom kislány, a drágám nem hagyom egyedül. Aranyos volt. - karolta át Hyunjin a párját
-Nyugi már, véletlen volt. - legyezte a fejét Luna mert égett a vörösségtől
-Sol! Menjünk mert el fogunk késni. - jött be Chan
-Megyek, mégegyszer köszönöm és majd beszélünk. - ölelte át őket Luna majd a két gyerektől is elköszönt aztán követte Chan-t. -Szegény Bong már most hiányzik, meg Berry. - ült be a kocsiba Luna
-Őszintén örülök hogy ennyire jóba vagytok Bong-gal. - mosolygott Chan majd egy apró puszit nyomott Luna arcára aki egyből elpirult, Chan erre csak mosolyogni kezdett aztán elindította az autót

A cég előtt hatalmas viták folytak ki hova üljön mikor megjelent Jinkyong.

-Kérek egy szálat Drágám. - fordult el Minho
-Jaj istenem. - simogatta Minho hátát Jisung
-Oo én Chan-nal akarok menni és fúj az undorító barátnője minek jön? - fintorgott
-Modoráld magad kérlek. - sóhajtott Chan
-Melyik hozta ide? - kérdezte Minho
-Nem szállt ki a kocsimból. - húzódott össze egy fiatalabb srác
-Te jó ég. - rázta a fejét Changbin
-Nem kérsz? Esküszöm ilyenkor olyan nyugtató hatású hogy a lehető legjobb választás. - nyújtott Minho egyet Changbin felé
-Kaphatok belőle? - kérdezte Jeongin
-Dehogyis Drágám neked ez nem jó. - simogatta Jeongin hátát Changbin
-Hozzám be nem ül. - közölte Chan
-Majd én elviszem. - jelent meg Hannah
-Jaj fúj te ne. - fintorgott rá is
-Ugyan Drágám ezt élvezni fogod. - húzta el
-Akkor megyünk ketten. - mosolygott Chan
-Rendben. - nevetett fel Luna

𝐈 𝐜𝐡𝐨𝐨𝐬𝐞 𝐭𝐡𝐞 𝐌𝐨𝐨𝐧☾︎ ~ 𝐁𝐚𝐧𝐠 𝐂𝐡𝐚𝐧 𝐟𝐟.Where stories live. Discover now