Chan nem várt tovább megszüntette a közöttük lévő távolságot és ez volt élete első olyan csókja ami valóban szerelemből jött. A csók lassú volt és mély, ismerkedtek egymás ajkaival. A csókot végül Luna törte meg.
-Chan... - hajtotta le a fejét. -Jó béna voltam. - beszélt lehajtott fejjel továbbra is
-Nem voltál az. - suttogott Chan. -Nézz a szemembe. - kérte mire Chan ismét folytatni kezdte mire lassan az ágyra dőltek, Chan az arcát simogatta és egyre bátrabbak lettek
-Chan ne, kérlek. - húzódott feljebb Luna
-Sajnálom. Nem akartalak bántani. - ült fel mire Luna is
-Nem bántottál csak....én mást nem akarok most. - vette az ölébe a kutyust majd lassan simogatni kezdte
-Az én hibám én csak nagyon előre szaladtam...nem kellett volna megcsókoljalak. - suttogta maga elé a végét
-Nem mondtam hogy nem akartam én is. - nézte az ölébe fekvő állatot Luna
-Sol. - jött közelebb Chan
-Igen? - nézett fel Luna
-Tudod hogy rám mindig számíthatsz. És ha bármi gondod van csak szólj és segítek. - mosolygott
-Köszönöm Chan. - tette arrébb a kutyust majd átölelte Luna az előtte ülő fiút
-Gyere, pihenjünk le. Nem könnyű a kempingezés főleg ha apám szervezi. - dőlt le majd széttárta a karjait
-Biztos jó lesz én bízom benne. Köszönöm Channie... - bújt az ölelésébe Luna-Jézusom, de szeretlek Sol. - suttogta maga elé Chan
Chan boldog volt megint hiszen végre érezhette Luna akjait, már többször vágyakozott értük most pedig a mellkasán fekszik a lány és halkan szuszog.
-Emlékszem még mikor remegtél, nagyon örülök hogy mostmár nem teszed azt és nem álmodsz rosszakat. Aludj jól és álmodj szépeket Sol. - simította meg a fejét Chan majd ledőlt aludni ő is
A másnap reggel igen sietős volt. A cuccokat Chan cipelte ki míg Luna Bong-al és Felix-ékkel foglalkozott.
-Minden okés? - suttogta Felix
-Igen, rendben vagyok. Köszönöm hogy vigyáztok rájuk. - ölelte át őket
-Mi mindig itt vagyunk. - mosolygott Hyunjin
-Mama! - szaladt vissza Estella
-Halkan Drágám még Channie bácsi meghallja. - mondta mire Felix-ék szája tátva maradt
-Oooo. - mosolygott Felix
-Nem mondtam semmit, ugyan már fiúk. - legyintett Luna
-Akkor csak én hallottam hogy Channie-nak hívtad, vagy te is hallottad Hyunjin? - fordult felé Felix fülig érő mosollyal
-Sajnálom kislány, a drágám nem hagyom egyedül. Aranyos volt. - karolta át Hyunjin a párját
-Nyugi már, véletlen volt. - legyezte a fejét Luna mert égett a vörösségtől
-Sol! Menjünk mert el fogunk késni. - jött be Chan
-Megyek, mégegyszer köszönöm és majd beszélünk. - ölelte át őket Luna majd a két gyerektől is elköszönt aztán követte Chan-t. -Szegény Bong már most hiányzik, meg Berry. - ült be a kocsiba Luna
-Őszintén örülök hogy ennyire jóba vagytok Bong-gal. - mosolygott Chan majd egy apró puszit nyomott Luna arcára aki egyből elpirult, Chan erre csak mosolyogni kezdett aztán elindította az autótA cég előtt hatalmas viták folytak ki hova üljön mikor megjelent Jinkyong.
-Kérek egy szálat Drágám. - fordult el Minho
-Jaj istenem. - simogatta Minho hátát Jisung
-Oo én Chan-nal akarok menni és fúj az undorító barátnője minek jön? - fintorgott
-Modoráld magad kérlek. - sóhajtott Chan
-Melyik hozta ide? - kérdezte Minho
-Nem szállt ki a kocsimból. - húzódott össze egy fiatalabb srác
-Te jó ég. - rázta a fejét Changbin
-Nem kérsz? Esküszöm ilyenkor olyan nyugtató hatású hogy a lehető legjobb választás. - nyújtott Minho egyet Changbin felé
-Kaphatok belőle? - kérdezte Jeongin
-Dehogyis Drágám neked ez nem jó. - simogatta Jeongin hátát Changbin
-Hozzám be nem ül. - közölte Chan
-Majd én elviszem. - jelent meg Hannah
-Jaj fúj te ne. - fintorgott rá is
-Ugyan Drágám ezt élvezni fogod. - húzta el
-Akkor megyünk ketten. - mosolygott Chan
-Rendben. - nevetett fel Luna
YOU ARE READING
𝐈 𝐜𝐡𝐨𝐨𝐬𝐞 𝐭𝐡𝐞 𝐌𝐨𝐨𝐧☾︎ ~ 𝐁𝐚𝐧𝐠 𝐂𝐡𝐚𝐧 𝐟𝐟.
FanfictionEgy apró titok, amely megváltoztat mindent. A szépséges holdat a nap irányítja, de egy bizonyos jól ismert fiú ezt nem hagyja annyiban. A Holdnak nehéz élete van, de talán ő lehet a kiút a káoszból.... Remélem tetszeni fog és jó olvasást!