14.

22 0 0
                                    

Chan felhívta Felix-et hogy nem e tudnának ide jönni kis időre amit a szőke el is fogadott. Bong rettenetesen örült neki hogy ide jönnek és így megoldódott minden probléma. Chan már pakolni kezdett Lunával mikor Luna telefonja csörögni kezdett.

-Sol hívnak! - kiabált Chan Luna pedig oda futott és a kijelzőn egy apró napocska jelent meg
-Köszi. - ment ki a konyhába. -Nagy levegő és nyugi. - beszélt magában majd felvette
-Na végre már hugi, mikor lesz az eljegyzés? - kérdezte Sol
-Még nem kért meg. - válaszolt Luna
-Hogy lehetsz ennyire béna? Emlékeztetnélek hogy Ren bármikor készen áll és elmehet a gyerekért. - beszélt
-Figyelj Sol ez nem ilyen egyszerű, nehéz téged eljátszani, de igyekszem. - beszélt Luna
-Szerezz pénzt vagy megint kapsz. - szólt bele egy férfi hang
-Ren. Nem tudok, igyekszem csak nyugodj meg. - remegett Luna keze
-Most kell. Ha ma nem küldesz pénzt elmegyek a kislányért. - közölte
-Mennyit akartok? - kérdezte Luna
-200000 Won és egy ideig nem nyaggat senki. - válaszolt Ren
-Honnan szedjek ennyi pénzt! Sol kérlek várj egy kicsit. Nem könnyű ez az egész tudod jól és.... - szakították félbe
-Nézd Luna, amennyit Ren mondott annyit kérek különben neked is újra fájni fog. Ugye a múltkori se volt jó? - nevetett
-Engem bánthatsz ahogy akarsz, de Estellát hagyjátok békén kérlek. - beszélt
-Na és mivan ha Chan-t éri valami baleset? A fiút... - hallatszott Sol hangján hogy nevet
-Chan-t kérlek ne bántsátok. Nyuzzatok meg vagy bármi, de kérlek őt hagyjátok ki ebből. - könyörgött Luna
-Kérem a pénzt és senkinek nem lesz baja, talán még neked sem. Viszlát Luna. - csapta rá a telefont
-Jézusom most mit csináljak, istenem miért rángatott bele ebbe valamit tennem kell csak ne bántsa a gyerekem és Chan-t. O istenem ő szegény nem tudja mi történik itt. - fogta a fejét Luna
-Én viszont már igen. - bújt elő Hannah
-Te mindent hallottál? - kérdezte remegve Luna
-Igen. - lépett közelebb
-Ha gondolod menj és mond el nekik tudom hogy gonosz vagyok. - sóhajtott
-Bolond vagy én mondtam hogy melletted állok. Csak azt nem gondoltam hogy ilyen a helyzet. Star te mindig mosolyogsz és...nem is értem hogy bírod ezt ki. - ölelte át
-Akkor nem mondasz semmit Chan-nak? - kérdezte
-Nem mondok semmit Luna. - simogatta a hátát Hannah
-Kérlek maradj a Star-nál nem akarom hogy más is megtudja. - törölte le a könnyeit Luna
-Persze. Viszont szeretném ha mindent elmondanál nekem. Legalább röviden és hogy mióta tart ez. - húzta ki a kertbe a medencéhez
-Olyan 6 éves lehettem mikor apukám elment és azóta úgy bánnak velem mint egy állattal. Én Sol ikertestvére vagyok és az igazi nevem Luna. Estella pedig a kislányom. Az igazi Sol pénzt kért tőlem, de én nem tudok Chan-tól lopni. Viszont nem akarom hogy bántsák Chan-t vagy a lányom. - nézte a sötét eget Luna
-Mennyit kér? - kérdezte komolyan Hannah
-200000 Won. - válaszolt
-Utalok. - vette elő a mobilját Hannah
-Ne! Nem kell majd valahogy megoldom. - rázta a fejét Luna
-Legalább egy részét engedd. És akkor egy ideig megvannak azzal. Kérlek Luna segíteni akarok. - tette a kezeit a vállára
-Rendben, de ne túl sokat kérlek már így is tartozom valamivel hogy Felix-ék vigyáztak a lányomra. - sóhajtott
-A lényeg hogy valahogy megoldjuk ezt az egészet oké. - mosolygott Hannah. -Minden rendben lesz, én nem mondok semmit majd ha akarod elmondod. - ölelte át
-Sol! Sol hol vagy? - futott ki mire meglátta a két lányt Chan. Az arca piros volt és folyt róla a víz a haja szétesett és göndör kezdett lenni.
-Chan. - állt fel Luna majd közelebb ment
-Nem megmondtam hogy ne menj sehova egyedül! Halálra ijedtem, végig futottam az egész utcát és a házat miattad mert azt hittem megint elraboltak! - kiabált
-Chan, nyugodj meg. Én hívtam ki nem volt egyedül. - jött Luna mellé Hannah
-Hugi. - fogta a fejét Chan. -Nem mehetsz egyedül sehova. - nézett Lunára
-Sajnálom Chan, legközelebb szólok ígérem ha lenne ilyen. - hajtotta le a fejét Luna
-Nem lesz ilyen többet remélem. Kiszakad a tüdőm. - rázta meg a haját
-Készítek valami innivalót neked. - ajánlotta fel Luna
-Majd később beszélünk akkor Star. Bocsi Chan, majd találkozunk holnap a cég előtt. - integetett Hannah aztán kiment
-Mit szeretnél? Zöld teát vagy feketét? - kérdezte Luna halkan
-Zöldet. - indultak be
-Apa megtaláltad Anyát? - futott a folyosón Bong
-Igen fiam meg. Elbóklászott, nem szabad ilyet csinálni. - ült a pultnál miközben Luna épp a felforralt vizet öntötte a bögrébe

Ahogy Bong futott megbotlott a saját lábában és előre esett. Bong persze egyből sírni kezdett. Luna rögtön oda futott, de így a víz is mellé csurgott és kissé megégette a lány kezét aki csak pár pillanatig rázta, de a kisfiúhoz sietett.

-Jól vagy? Jaj istenem. - emelte fel a kisfiút akinek csak szerencsére egy piros folt volt a lábán és a kezén
-Anya a karod. - mutatott a tűz piros kezére Lunának, de ő csak elvitte és próbálta a konyhába enyhítieni a fiú fájdalmát ami sokkal kisebb volt mint az övé

Chan felpattant és végig nézte ahogy a lány több percig ringatja a kisfiút miközben a keze egyre pirosabb lesz.

-Add át és mosd meg a kezed gyorsan. - vette ki a kezéből a gyereket aki félig már aludt majd engedett a lány karjára hideg vizet
-Köszönöm. - suttogott Luna
-Beviszem Bong-ot. - sietett a kisfiú szobájába majd szépen betakarta és vissza ment Lunához. -Jól vagy? - kérdezte Chan
-Persze csak egy kis meleg, semmi komoly. Közbe minden ki van készítve. - mutatott a teára amit Chan gyors össze dobott, sőt kettő is kifért belőle. -Köszönöm. - vette át Luna
-Sol. - fogta a bögrét Chan
-Igen? - nézett rá Luna
-Örülök hogy itt vagy. - fogta meg az egyik kezét Chan mire Luna nagy szemekkel nézett
-Hát...öm.. - jött zavarba
-Megyek lefürdök és pakolok tovább, ha megittad gyere te is. - tette le a bögrét majd elment a fürdőbe

Luna meglepődött Chan igazán kedveli és ez jó érzéssel tölti el ám ekkor kapott egy üzenetet.

☀︎︎: Egyenlőre csak ennyi. Szerezd meg a másik felét is és az összeset!

Hannah máris megtette amit kért, Luna rettenetesen rosszul érzete magát amiért Chan húgától kellett pénzt kérnie, és mostmár ő is tudja az igazat hogy ki is ő valójában.

Luna Chan után szintén elment lefürdeni és a mai nap kissé hidegebb volt mint a többi. Mire Luna végzett Chan az ágyban telefonozott Berry-t simogatva és amint meglátta a lányt félre tette a tárgyat Berry pedig a lányhoz szaladt.

-Imád téged. - mosolygott Chan mikor ki akarta kapcsolni a Tv-t ami eddig csak háttérnek ment
-Én is nagyon szeretem és...ÚRISTEN! - nézett a Tv-re Luna
-Mi történt? - pattant fel Chan
-Ez a mese, te szereted ezt a mesét? - kérdezte Luna
-A Susi és Tekergő-t*? Láttam már párszor, kedves mese. Talán te nem szereted? Kikapcsolhatom. - nyúlt ismét a távirányítóért Chan
-Ne, ez a legkevesebb mese amit láttam. Mikor ez ment még minden jó volt. - ölelte magához Berry-t Luna
-Nem értelek, de ha szeretnéd megnézhetjük. - mosolygott Chan
-Igen szeretném. - ült az ágyra Luna mellé pedig Chan

Luna csillogó szemekkel nézte a mesét Chan inkább a lányt figyelte aki lelkesen bámulta a képernyőt és minden részlet hatással volt rá. A híres jelenetkor* mikor a két főszereplő randizni vannak Chan még mindig Luna-t nézte.

-Apukám imádta ezt a részt. - nézett Chan-ra aki már olyan közel volt hogy az orruk össze ért
-Én is nagyon szeretem ezt a részt. - suttogta Chan majd Luna arcára tette a kezét

*200000 won kb 100000 Ft
*Susi és Tekerő: egy Disney által készített rajzfilm ami két kutyáról szól, ha még nem láttad ajánlom hogy nézd meg egy gyermekkori kedvencem személy szerint
*Híres jelenet: A mesében a két kutya elmegy "randizni" ekkor spagettit esznek és ugyanazt a szálat kezdik el enni, aki nem ismeri mindenképpen keressen rá eléggé híres jelenet

𝐈 𝐜𝐡𝐨𝐨𝐬𝐞 𝐭𝐡𝐞 𝐌𝐨𝐨𝐧☾︎ ~ 𝐁𝐚𝐧𝐠 𝐂𝐡𝐚𝐧 𝐟𝐟.Where stories live. Discover now