𝗖𝗟𝗨𝗕𝗛𝗢𝗨𝗦𝗘 | ᴇɴʜʏᴘᴇɴ

• ʜᴜsᴢᴏɴᴇɢʏᴇᴅɪᴋ •

【𝟐𝟏. 𝐫𝐞́𝐬𝐳: 𝙱𝚊𝚓𝚝𝚊́𝚛𝚜𝚊𝚔】

----

"Most már beszélhetek?" érkezett a türelmetlen kérdés már másodszorra.

"Az állapotod szerint igen, a vatta tesz arról, hogy a sebed ne vérezzen tovább és ne okozzon fertőzést, ám nagyon rövid életű, így szinte óránként kell majd cserélni? ...Ezt rád bízhatom, Jay?" az idősebb csak bólintott Sunghoon szavaira. "Jó, akkor adok egy csomagot. Ezt pedig kérlek öblítsd ki akkor." adta át az első rongyot, amivel a barna hajú a legtöbb vérzést felfogta — miután az idősebb berontott hozzá, azonnali ellátást követelve a vezetőjüknek —, momentán mozgásra bírva Jay-t, hogy elhagyja a szobát így Jungwon végre elregélhesse bármi is nyomja a szívét olyan sürgősen.

"...Az én állapotom szerint még nem beszélhetnél, mert jelenleg így is elég feszültség van a levegőben és mélyen kétlem, hogy könnyítenél rajta, de tudom, hogyha nem engedném, akkor is belekezdenél." sóhajtott egy nagyot a magas, ahogy tekintete visszaterelődött a sérült vezetőre, miután mindketten megbizonyosodtak róla, hogy Jay kiment.

Jungwon egyáltalán nem volt jó passzban, sem lelkileg sem fizikailag, de kihasználta a limitált energiáját a barna hajú szembesítésére — ám nagy szerencséje volt Sunghoon-nak, hogy momentán a fiatalabbtól csak ennyire futotta saját belátása szerint, hiszen a szája valóban sajgott és a vatta is megnehezítette a dolgát a szavak formálásában.

De jó hosszú idő lesz, míg előző tetteit elnézi az idősebbnek, ebben biztosak lehettek mindketten.

"Hogy mertél követni? Azt hiszed büntetésből állítottalak őrnek?!" szűrte ki nehezen Jungwon a fogai között, félig a méregtől mely ismét gyülekezett benne ahogy visszapörgette Sunoo lekezelő szavait a fejében, de félig a fájdalomtól és attól, hogy nem akarta egészben lenyelni a zsibbasztó alkoholos vattát ami félig a szájába volt téve.

Ám nem csak az ő emlékezetében jelent meg a fekete hajú, Sunghoon is azonnal tudta, hogy kinek járt el a szája, de ezúttal nem bánta, sőt... Mintha kicsit még akarta is volna, hogy így történjen.

"Eddig azt hittem." rántott vállat hanyagul ahogy választ adott, és halkan pakolgatni kezdett maga körül, kíváncsian hallgatva Jungwon újabb rimánkodását — bár volt egy megérzése, hogy hamar megkapja.

A fiatalabb halkan elengedett egy ingerült morgást; nem tetszett neki, ahogy ma mindenki alábecsüli őt és egyszerűséggel uralkodnak felette — legalábbis neki teljesen így tűnt.

Viszont fájt mindene, beszélni is nehezére esett így az általában kifinomult és megfontolt nyelvezetével ellentétben most kénytelen volt lényegretörőbben fogalmazni.

Már-már gondolkodnia is fájt, a fejét is úgy megsebezhette egyik esése közben vagy ő, vagy Seonwoo, érezte, hogy pihennie kell és már a sötét álomvilág kapui nyíltak volna előtte, de nem hagyhatta annyiban ezt a beszélgetést.

"Az őrködés azt jelenti, hogy arra a kijelölt területre figyelsz, ahova téged beosztottak és nem mozdulsz el onnan," kezdett bele ismét ingerülten Jungwon. "és főleg nem követsz két olyan embert, akik egyértelműen privátban, kettesben vonultak el." sikerült egy kicsit lenyugtatnia magát a végére, de így is morogva szűrte ki a szavait a fogai között, mély hangon.