Sztárszerelem

Hangüzenetek

Már azt se tudtam, hogy hol vagyok, a világ imbolygott körülöttem, a rengeteg alkohol, amit magamba döntöttem megtette a hatását. Magamból kivetkőzve táncoltam idegen csávókkal, felmásztam az asztalra és vihogva élveztem a figyelmet, ami rám irányult. Istennőnek éreztem magam, egészen addig a pillanatig míg Zsombi le nem rángatott az asztalról.

-         Nem ismerek rád – morogta és szó szerint belökött a kocsi hátsó ülésére. – Leszedem a fejed, ha összehányod az ülést – fenyegetett meg.

-         Baszódj meg – morogtam és durcásan összefontam magam előtt a kezem. - Nem értem mi a baj azzal, hogy szórakozok!

-         Semmi baj nincs vele, ha szórakozol! De te már nem szórakoztál! Miért lettél az a személy, akit világ életedben elitéltél? – kérdezte csalódottan.

Meg bántottan meredtem rá, szemem könnybe lábadt és kibámultam az ablakon.

Hazaérve minden szó nélkül vágtam ki a kocsiajtót, berontottam az udvarra és felszaladtam a szobámba. Zseblámpával világítottam magam előtt az utat, majd leültem az ágyra és idegesen meredtem az éjjeliszekrényen heverő levélre és a kis írásokra, amik mind rólam szóltak. Krisztián rólam írta azokat, amiket a szobájában olvastam. Én voltam az a lány, aki miatt nem tudott írni, nem Melissza. Remegő kézzel nyitottam meg az Instagrammot és megkerestem a Krisztiánnal való beszélgetésemet és rányomtam a hangrögzítőre. Biztos voltam benne, hogy meg fogom bánni, de muszáj volt elmondanom neki. Még ha így is.

-         Ezt még meg fogom bánni, de per pillanat rohadtul nem tud érdekelni. Mégis, hogy képzelted ezt Krisztián? Azt gondoltad, hogy a leveleddel mindent helyre tudsz hozni és szerelmesen vetem magam a karjaidba? Hát nagyon tévedsz! Megcsaltál Krisztián! A legjobb barátnőmet dugtad meg! A szemem láttára smároltad le, úgy ahogy előtte engem! És még ezek után azt gondolod, hogy elhiszem, neked szeretsz engem? A szerelem az nem ilyen! Lehet, hogy nem volt még kapcsolatom, de azt tudom, hogy a szerelem nem ilyen! A fenébe lejárt az idő! Hülye szar, amiért csak egy percet enged felvenni. Szóval ott tartottam, hogy megdugtad a legjobb barátnőmet. Megdugtad, miután láttad, hogy milyen állapotba kerültem a felbukkanása után. Igen féltékeny voltam, de nem csak féltékenységet éreztem. Te teljesen összetörtél engem! Egy hatalmasat rúgtál belém! Azután, hogy olyan boldogok voltunk! Miután már végre elhittem, hogy te nem olyan vagy, hogy te más vagy, bebizonyítottad nekem, hogy ugyanolyan, vagy mint a többi. Sőt rosszabb! Sejtettem én, hogy nem kellett volna ott maradnom, hogy úgyis vesztesként kerülök ki, mert össze fogsz törni és látod? Igazam lett! De azt nem gondoltam volna, hogy a legjobb barátnőmet választod helyettem! Eldobtál engem, miatta, akit alig ismertél. Miért? Várj, tudom. Mert a faszod vezetett téged! Mindig, mindig a faszod fog uralkodni feletted, és mivel tőlem nem kaptad, meg amit akartál, ezért mentél máshoz, aki készségesen széttette neked a lábát! Baszki ha szerettél volna, akkor utánam jössz és megkérdezed, hogy mi a baj! Egy kurva csókot könnyebben meg tudtam volna bocsátani, mint azt, hogy lefeküdtél vele! Mégis mitől annyira jobb? – zokogtam fel és a telefon kicsúszott a remegő kezemből. – Bassza meg! Tudod mit Krisztián? Igen, örültem volna ha utánam jössz, mert az azt jelentette volna, hogy mindenáron vissza akarsz kapni és vállalod a kockázatot, hogy elküldelek! Ehelyett gyáván a villában maradtál! Szóval én, csajként arra kérlek, hogy gyere ide és dugj meg! Úgyis ezt akartad nem? – nevettem fel keserűen. – Mindvégig ezt akartad. Megdönteni, aztán felrakni a trófeáid közé. Hát tessék, most felkínálom magam, gyere ide és szexeljünk! Vedd el, ami kell neked, már nem számít! Aztán majd mond el, hogy melyikünk volt a jobb. Még, hogy neked azt tanították, hogy legjobb baráttal és családtaggal nem jössz össze. Gyűlöllek Krisztián – suttogtam az utolsó hangüzenetbe, aztán kikapcsoltam a telefont és a párnámba fúrva a fejemet felzokogtam.